Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 5. kötet (Budapest, 1930)

sz. Jogi személyek. 13 a Pp. 180. §-ának 6. pontjában meghatározott pergátló körülmény nem forog fenn, A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét feloldja és a fellebbezési bíróságot a pergátló körülmény kérdésében további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja, Indokok: A felperesként fellépő „Néhai B. D. emlékét megörökítő izraelita kórházalapítvány" keresete arra van alapítva, hogy már az Orthodox zsidókórházat alapító bizottságnak az 1920. évi február hó 11-én tartott ülésén a B) alatt csatolt jegyzőkönyv szerint B. B, kifejezést adott annak az elhatározásának, hogy elhalt testvére, B. D, emlékének megörökítésére egy orthodox izraelita kórház céljára alapítványt létesít s erre a célra a budapesti városmajori szanatóriumot jelölte meg; s mivel a tervbevett alapítvány a kormányhatósági jóváhagyás kieszközlése előtt ingatlant nem szerezhetett, ezért B. B. beleegyezésével az ingatlan szerzőjeként az alperes hitközség szerepelt s ideiglenesen a tulajdonjogot az utóbbinak a nevére kebeleztették be addig, amíg a tulajdonjog az alapítvány nevére bekebelezhető lesz. A felperesként fellépő alapítvány létesítéséről a D) alatt csatolt s 1925. évi december hó 20. napján kelt „Alapítólevél" készült. Ebben az alapítólevélben az alapító B, B. a „Néhai B. D. emlékét megörökítő izraelita kórházalapítvány" céljául szegény betegek kórházi ápolására és gyógykezelésére kórház felállítását tűzte ki, az alapítvány vagyonául a Budapest székesfőváros dunajobbparti 277, sz. betétben 6850. hrsz, alatt felvett 1017 négyszögöl területtel bíró kétemeletes kórházat s tartozékait jelölte meg, amely ingatlant ideiglenesen az orth, izr. hitközség nevére telekkönyveztette. Egyúttal meghatározta az alapítólevélben az alapítványi vagyon kezelésére hivatott szervezetet is. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a 71.384/1926, VII. b. szám alatt kelt rendeletével az alapítványt jóváhagyó korábbi rendeletét hatályon kívül helyezte ugyan, de azzal, hogy a jóváhagyás kérdésében a tulajdonjog kérdésének tisztázása után fog határozni. Mindezekhez képest a felperes keresete arra irányul, hogy ő a tulajdonjog bekebelezésére ítélettel feljogosíttassék s az alperes az ingatlannak és tartozékainak birtokba bocsátására köteleztessék.