Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Vétel 81 haladja. Nem is nézve tehát azt, hogy az 1916. évi február hó 26-án kelt 710. M. E. sz. rendelet intézkedései a kendergyári vállalatokra s a kenderkórót feldolgozó vállalatokra nézve az 1916. évre szóló kendertermelési szerződések feltételeit lényegesen megnehezítették, a felperes a fentebbiek szerint maximált kenderárak mellett a szerződés teljesítésével oly vagyoni előnyhöz jutna, amely a szerződés létesítésével számításba vehetett kereskedői nyereségének legszélsőbb határait is messze túlhaladja, viszont az alperesre a szerződés teljesítésével olyan szolgáltatás háríttatnék, amelynek súlya az ő kétségtelen szerződésszegésével arányban nem állana s amire ő ekként a méltányosság követelményeinek nyilvánvaló megsértése nélkül nem kötelezhető. Ezekre tekintettel a felperes a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a szerződés teljesítése iránti keresetével elutasítandó volt. Ez az elutasítás a dolog természete szerint nem menti fel az alperest az alól a felelősség alól, amely őt a felperessel szemben azon az alapon terheli, hogy a szerződés tárgyául szolgáló árút szállítási kötelezettségének fennállása s megállapított teljesítési képessége dacára a felperes részére, annak az 1914. évi december hó 30-án történt lehívására nem szállította. Ez a szerződésellenes magatartása jogos igényt biztosít a felperesnek arra, hogy kártérítés címén követelje az alperestől annak az árkülönbözetnek megtérítését, amellyel a szerződés tárgyául szolgáló elsőrendű tilolt kender az 1914. évi december hó 30. napján birt; minthogy azonban a felperes ebben a perben kártérítési igényt nem érvényesített, sőt ezt az igényét kifejezetten más perre tartotta fenn: az alperes az őt nyilvánvalóan terhelő kártérítési kötelezettsége dacára a terjedelmére is kétségtelen kárnak megtérítésére ezúttal kötelezhető nem volt. 643. szám. Nincs kizárva, hogy a háborúban kötött és a háború alatt telje- Gazdasági sítendö szállítási ügyletekre is alkalmazást nyerjen a bírói joggyakorlat lehetetértelmében fennálló az az általános jogszabály, hogy az adós a teljesítés lenülés. alól szabadul, ha a szolgáltatás utólag oly okokból válik lehetetlenné, amelyekért felelőssé nem tehető, és hogy a teljesítés nem csak akkor válik az adós hibájára vissza nem vezethető módon lehetetlenné, ha a szolgáltatást gátló okokat emberi erővel egyáltalán nem lehet elhárítani, Polgárijogi határozatok tára !V. 6