Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános határozatok 75 is csak oly módon és mérvben voltak és vannak jogosítva érvényesíteni, amint azt az eredeti hitelező az érvényben levő törvényes szabályok értelmében érvényesíthette volna. Minthogy pedig a megállapított tényállás szerint az alperesek a zálogul szolgált 50 drb. kereseti részvényből 27 drb.-ot 1916. október 30-án, 5 drb.-ot 1916. november 6.-án és 6 drb.-ot 1916. december 29-én adtak el szabadkézből, amely időben a zálogtárgyak értékesítésének korlátozásáról szóló 2842/1915. M. E. sz. kormányrendelet már érvényben volt; minthogy továbbá e kormányrendelet értelmében az alperesek az irányadó tényállás szerint az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt zálogul lekötött és tőzsdén egyáltalán nem jegyzett kereseti részvényeket szabadkézből egyáltalán nem voltak jogosítva eladni és azoknak bírói árverés útján való eladatását is a felhívott kormányrendelet 3. §-ában jelzett egyéb korlátozásokon kívül csak annak kimutatása mellett kérhették volna, hogy az árverés elmaradása érdeküket lényegesen sértené; minthogy végül az alperesek ezen körülménynek fenforgását a fellebbezési bíróság ítéletében előadott ügyállásból és a tárgyalási jegyzőkönyvből és mellékleteiből megállapíthatóan nem is állították, sőt 5. sorsz. a. előkészítő iratukban maguk is azt adták elő, hogy bírói árverés elrendelését ki nem eszközölhették, illetve ez iránt bírói jogsegélyt igénybe nem vehettek volna, amely előadásuk annak a beismerését foglalja magában, hogy nem forgott fenn az az eset, hogy az árverés, illetve eladás elmaradása érdeküket lényegesen sértette volna, mindezekből az állapítandó meg, hogy az alperesek a kérdéses részvényeket az érvényben levő törvényes szabályok értelmében a felhívott kormányrendelet 3. §-ában jelzett feltétel fenforgásának hiányában egyáltalán nem adhatták volna el, hogy tehát azokat jogosulatlanul adták el. Ebből folyóan pedig a fenforgó körülmények között az alperesekkel szemben nem alkalmazható az általuk felhívott az a szabály, hogy a zálogos hitelező abban az esetben, ha a zálogtárgyat jogosult volt eladni, de az eladást nem szabályszerű módon eszközli, az adósnak csupán azért a kárért felelős, amely utóbbit a szabályellenes módon történt eladásból kifolyólag érte, hanem miután az alperesek a zálogtárgyul szolgált kérdéses részvényeket, mint reájuk