Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

60 Hiteljog 630. igazgatóság felmentésére, valamint a felügyelőbizottság jelentésének tudomásulvételére és a felügyelőbizottságnak a felelősség alól felmentésére vonatkozó határozatok hozatalához, az ezek tekintetében közvetlenül érdekelt igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok mint ilyenek, még ha részvényesek is, szavazatukkal hozzá nem járulhat­nak, mivel ez által lényegileg saját eljárásuk felett gyakorolnának bírálatot, ami pedig a Kt. 1. §-a értelmében alkalmazandó azon általános jogszabályból kifolyóan, hogy senki a saját ügyének bírája nem lehet, helyet nem foghat; mégis az igazgatóság és a felügyelőbizottság, mint egymástól különálló részvénytársasági szer­veknek, egymástól eltérő, önálló törvényes felelősségének természe­téből önként következik, hogy ez az említett érdekeltség egyfelől az igazgatóság, másfelől pedig a felügyelőbizottságra, illetve az ezek felelősségét érintő említett határozatok hozatalánál való szava­zásban résztvett igazgatósági, illetőleg felügyelőbizottsági tagok összeségére rendszerint külön-külön veendő figyelembe, mert éppen törvényes felelősségük önálló és egymástól eltérő volta folytán az igazgatóság tagjai nem érdekeltek a felügyelőbizottságnak a felelős­ség alóli felmentése tárgyában hozandó közgyűlési határozat hoza­talánál, és viszont rendszerint a felügyelőbizottsági tagok sem az igazgatóság felmentése tárgyában hozandó közgyűlési határozat hozatalánál. Már most ha ezeket az érdekelt szavazatokat a napirend 1. és 3. pontjainak tárgyában hozott közgyűlési határozatoknál, — amelyekről ugyanis ezen érdekeltségek szempontjából szó eshet — a szavazásnál elért 45-45 szótöbbségből le is vonjuk: akkor is, — tekintve, hogy a felperesi vitatás szerint ebből a többségből (20+10+10+1+3=) 44 igazgatósági tagtól eredő szavazat, illetve (4+ 1=) 5 félügyelőbizottsági tagtól eredő szavazat vonandó le, — megmaradván a többség a szóbanlevő határozatok mellett, ez az eredményen változást elő nem idéz. Ezekből %z okokból és az elsőbíróság által felhozott s a fenti­ekkel nem ellenkező indokok alapján az elsőbíróság elutasító ítélete helyben volt hagyandó. Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja az abban felhozott és felhívott indokok alapján és még azért: mert az igazgatóságnak az ügyek vezetésére és a felügyelő­bizottságnak az ügyvitel ellenőrzésére vonatkozóan meghatározott

Next

/
Oldalképek
Tartalom