Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Az óvás 25 r. alperes mint kibocsátó és a III. r. alperes mint forgató ellen indított váltókeresetet. Az alperesek azt a kifogást emelték, hogy megállapodás szerint a kereseti váltó 1908. október 6-án jár le s így a felperes azt megállapodásellenesen töltötte ki az 1908. évi június hó 23-iki lejárattal. A váltón telepesként a felperes váltóbirtokos volt megnevezve. Az elsőbíróság az alpereseket a kereseti váltótőke és 1908. október 6-tól számítandó 6% kamatának megfizetésére kötelezte. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét az I. r. alperesre vonatkozólag helybenhagyja; a II. és III. r. alperesekre vonatkozólag ellenben mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja, a sommás végzést ezekkel az alperesekkel szemben hatályon kívül helyezi a felperest ezekkel az alperesekkel szemben keresetével elutasítja. indokolás: J. János I. r. alperes elmarasztalására vonatkozó alsóbírósági indokolást a kir. Kúria elfogadja azzal a kiegészítéssel, hogy az elfogadóval szemben a váltótörvény 44. §-a értelmében váltóóvásra szükség nem volt, mivel a telepes a váltóbirtokos is. A váltónak a fizetési napra vonatkozó megállapodásellenes kitöltése tekintetében emelt kifogás alapossága az alsóbíróságok helyes megállapítása szerint bebizonyítást nyert. Ez a kifogás természeténél fogva magában foglalja az óvás szabálytalanságára vonatkozó kifogást is, mert önként értetődő, hogy a váltóbirtokos a váltóvisszkereseti jogának fentartása végett szükséges váltócselekmények időpontja tekintetében is a megállapodás szerinti fizetési naphoz alkalmazkodni tartozik. Minthogy pedig a felperes a fizetés hiánya miatti óvást 1908. évi június 25-én, azaz az általa önkényűleg és megállapodásellenesen június 23-ikára tett fizetési napnak megfelelően vétette fel, holott a megállapodás szerinti fizetési nap 1908. évi október hó 6-ika volt; minthogy e szerint az óvás nem a váltótörvény 41. §. utolsó bekezdésében körülírt időben lett felvéve és ennélfogva a visszkereseti jog fentartására nem alkalmas, a felperest visszkereseti jogának elenyészte folytán a II. és III. r. .alperesekkel szemben keresetével elutasítani kellett.