Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Vasúti fuvarozás 139 12897 kg súlyú acélsodronykötél árút adott fel az alperes vasútnál fuvarozás végett. Az árúnak minden egyes kötege faforgáccsal volt körülburkolva. Az árú a feladó felperesnek a fuvarlevélre vezetett kívánságára nyitott vasúti kocsiban szállíttatott. Az alperes vasút ezt a kocsit a mozdony után másodiknak sorozta be a vonatba. Az árúból 11 köteg fuvarozás közben oly módon sérült meg, hogy az egyes tekercseket burkoló faforgács a mozdonyból kipattanó szikrától meggyúladt, miáltal nemcsak a faforgács pusztult el, hanem magának a sodronykötélnek értékében is károsodás állott elő. A felperes kártérítés iránti keresetében azt vitatta, hogy az alperes vasút vétkes gondatlanságot követett el egyrészt azáltal, hogy annak dacára, hogy az árúdíjszabás szerint az acélsodrony nyitott vasúti kocsiban nem szállítható, a kérdéses árút mégis nyitott vasúti kocsiban fuvarozta, másrészt pedig azáltal, hogy a nyitott vasúti kocsiban szállított és faforgáccsal, tehát gyúlékony anyaggal körülcsavargatott árúval megrakott kocsit a forgalmi utasítás ellenére nem a vonat második felébe, hanem a mozdony után másodiknak sorozta és ezáltal az árút a mozdonyból kipattanó szikraokozta tűzveszélynek fokozott mértékben tette ki. Az alperes ezzel szemben azzal védekezett, hogy a szállítás a felperes kívánságára történvén nyitott vasúti kocsiban, a fuvarozásnak ezen módja az alperes vétkes gondatlanságát ezért nem állapítja meg, az a további körülmény pedig, hogy ő a kérdéses kocsinak a vonatba besorozásánál a forgalmi utasítást szigorúan be nem tartotta, az alperes vétkes gondatlanságának megállapítására azért nem alkalmas, mivel a forgalmi utasítás a fuvarozási szerződésnek nem kiegészítő része, hanem csak a vasút belső kezelésére vonatkozik. Az elsőbíróság az alperest 12795 K. kártőke stb. megfizetésére kötelezte, a következő indokolással: A felperes, akinek egyenes és határozott rendelkezése folytán történt a nyitott vasúti kocsiban való fuvaroztatás, arra, hogy a díjszabásellenesen nyitott vasúti kocsiban való fuvarozás a fenforgó esetben az alperes vasút terhére esőén a vétkes gondatlanságot állapítaná meg, sikerrel nem hivatkozhatik. Ami pedig az illető vasúti kocsinak a mozdony után milyen helyen való besorozását illeti, az alperes nem tagadta, tehát ezáltal beismerte a felperes idevonatkozó azon előadásának valóságát, hogy a szóbanforgó vasúti kocsi a 20—30 kocsiból álló vonatba a mozdony