Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 4. kötet (Budapest, 1926)

sz. Vétel 113 2 •/. a. levélben foglalt annak a felhívásnak, miszerint a 98 láda gyufát a felperes által neki önként megadott 6 napi utólagos határidőben egyszerre szállítsa, eleget nem tett, kártérítés alapjául szolgálható késedelem nem terheli, mert 1913. május 6-án alperes felajánlotta felperesnek 18 láda gyufának azonnali átadását és a hátralevő mennyiségnek megfelelő részletekben való szállítását, azonban felperes erre nem nyilatkozott, sem alperesnek az ekként kért utólagos teljesítési határidőt nem engedélyezte, holott az állandó bírói gyakorlat szerint ilyen esetben nem követelhet a vevő egyszerre való teljesítést, hanem a teljesítést az ügyletnek megfelelő arányokban követelheti csak, — és mert felperes alperessel azt, hogy az ügylettől eláll, nem közölte, az alperes tehát még 19T3. évi május hó 6-án is felajánlhatta a teljesítést s ezt a felperes jogszerűen vissza nem utasíthatta. De ettől eltekintve, az alperes azért sem tartozik felperesnek kártérítéssel, mert a kereset szerint felperes kifejezetten elmaradt hasznot követel alperestől, az állandó bírói gyakorlat szerint azonban a vevő elmaradt hasznot az eladótól csak akkor követelhet, ha igazolja, hogy fedezeti vételt eszközölt, vagy hogy a nem szállított árúhoz hasonló árút a teljesítés idején és helyén beszereznie nem sikerült. Felperes pedig ezt bizonyítani az alperes tagadásával szemben meg sem kísérelte, ily körülmények között pedig elmaradt haszon megtérítéséről szó nem lehet. Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: Az eladó késedelme esetében a Kt. 356. §-a alapján kifejlődött törvényes gyakorlat csak a szerződési és a tőzsdei vagy piaci ár közötti különbözetet meghaladó vesztett haszon megítélhetését teszi annak igazolásától függővé, hogy a vevő az árút a teljesítés idején és helyén saját hibáján kívül fekvő okokból be nem szerezhette; tekintve tehát, hogy a jelen perben nem lett sem állítva, sem bizonyítva, hogy a szóbanforgó árúnak tőzsdei vagy piaci ára volt: ennélfogva a kir. Kúria a másodbíróság ítéletének azt az indokát, hogy felperes elmaradt hasznot már azért sem követelhet, mert fedezeti vételt nem eszközölt s azt sem igazolta, hogy a nem szállított árúhoz hasonló árút a teljesítés idején és helyén beszereznie nem sikerült, — mellőzte és mellőzve a másodbíróságnak azt a felesleges megállapítását is, hogy az alperes nem tett eleget annak az ügyleti kötelezettségének, mely szerint a kereseti ügylet alapján Polgárijogi határozatok tára IV. 8