Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Tulajdon 61 430. szám. A kisajátításról szóló 1881: XLI. t.-c. rendelkezései sem arra nem Kisajátítás^ adnak törvényes alapot, hogy a kisajátítást szenvedő a kisajátított ingatlan értéke fejében megállapítandó kártalanításon felül az ingatlanán addig gyakorolt iparüzletének tovább nem folytathatása címén külön kártalanításban részesíttessék, sem pedig arra, hogy a kisajátítást szenvedőnek ily című kártalanítási igénye valamely későbbi peres eljárás útjára utaltassék. E. H. 1918. évi május hó 23-án Pk. VII. 2742/1918. sz. Elnök: Bubla Ferenc kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Kecskeméty Dániel kir. kúriai bíró. Tény vázlat: Budapest székesfőváros közönsége kisajátítónak F. Rudolf és neje kisajátítást szenvedők elleni kisajátítási kártalanítási ügyében, kisajátítást szenvedők kártalanítást követeltek az annak folytán szenvedett károkért is, hogy a kisajátított épületben a hentesüzletüket a kisajátítás miatt többé nem folytathatják. Az elsőbíróság ezt az igényt elutasította, mert szemben a kisajátításról szóló törvénynek a kártalanítás alapját meghatározó rendelkezéseivel, valamely üzlet sem kisajátítás, sem kártalanítás tárgyául nem szolgálhat. A másodbíróság a kisajátítást szenvedők fellebbezésére felülbírált ezt a határozatot abból az indokból hagyta helyben, hogy az üzlet tovább folytatásának megszűnéséből eredő vagyoni hátránynak megállapítása annál kevésbbé tartozik a kártalanítási eljárás keretébe, mivel csak az áthelyezés tényleges bekövetkeztével mutatkozandó új jövedelmezőségi viszonyok tekintetbe vételével lesz elbírálható, hogy kisajátítást szenvedőket az áthelyezéssel csakugyan érte-e, és pedig milyen mértékű kár. Eme kártalanítási igény elutasításának ez ellen az indokolása ellen, mely ennek az igénynek a jogosságát elvileg elismerni és ennek utólagos peres érvényesítésére is utat nyitni látszott, a kisajátító fellebbezett. Határozat: A kir. Kúria kisajátítást szenvedőket azzal az igényükkel, hogy hetesüzletüknek a kisajátított ingatlanon tovább nem folytathatása címén részükre külön kártalanítás állapíttassék meg, nem a másodbíróság határozatában felhozott okokból, hanem azért utasítja el, mert a kisajátításról szóló 1881: XLI. t.-c. 23—30. §-ainak rendelkezései egyáltalán nem szolgáltatnak törvényes alapot arra, hogy a kisajátított ingatlan értéke fejében megállapítandó kártalanításon felül az említett címen az ingatlan tulajdonosa részére