Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

Házassági jog 37 kelt közjegyzői okiratban foglalt szerződéssel nejének ajándékozta ingatlanait, melyeket alperes apránként eladott és az értük befolyt 5230 korona összeladási árból 1730 korona terheket fizetett 1360 korona 45 fillért bírói letétbe helyezett, a még fennmaradt 2139 korona 55 fillérrel pedig mint sajátjával rendelkezett. A peres felek közt a házasság 1909. január 14-én 613. szám alatt folyamatba tett kereset folytán az 1894: XXXI. törvénycikk 80. §-ának a) pontja alapján mind a két peres fél hibájából jogerősen felbontatott, ami a jelen per során történt; ugyancsak a jelen per folyamán felperes az 1877: XX. törvénycikk 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. A felperes a jelen perrel az ajándékozási szerződés hatályta­lanítását és az eladott ingatlanok eladási árát követelte. A p.—i kir. törvényszék a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A Ht. 89. §-a ugyanis megadja a nem vétkes házas­félnek a jogot arra, hogy a házassági bontó perben az általa nyúj­tott ajándékokat visszakövetelhesse, de nem enyészteti el a házas­társnak azon jogosultságát, hogy a bontó pertől függetlenül is aján­dékainak hatálytalanítását bírói úton az általános elvek szerint érvényesíthesse. Ezek szerint a felperes az alperestől az elajándékozott ingat­lanokat, illetve az azok eladásából begyült, tisztán ajándékozásnak tekinthető, s az igazolt terhek levonása után fennmaradó vételárat követelhetné, ha és amennyiben igazolná, hogy az alperes vele szem­ben vastag hálátlanságot tanúsított. Való most már, hogy a házassági bontó perbeli iratokkal a felperes bebizonyította, hogy alperes részegeskedett, őt szóval és tettleg bántalmazta és A. Lajossal a házassági kötelességeket sértő bizalmas viszonyban volt, azonban ugyanazok az iratok arról is tanúskodnak, hogy a felperes is részeges volt, ő is szidalmazta és verte az alperest. Minthogy pedig állandó kétoldalú bántalmazás esetében a vastag hálátlanság a megajándékozott terhére jogvesztő hatással akkor sem jár, ha az ő részén egyes kisebb jelentőségű olyan sértések is fenn­forognak, amelyeket az ajándékozó el nem követett, a törvényszék a felperest keresetével elutasította. A b.—i. kir. ítélőtábla az elsöbíróság ítéletét megváltoztatja, a Monoron az ottani kir. közjegyző előtt 1904. évi augusztus hó

Next

/
Oldalképek
Tartalom