Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Házassági jog 17 A per folyamán K. István a férj, mint főbeavatkozó, keresetet adott be a felperes és az alperes ellen s a követelt hozományt magának igényelte, majd a két per egyesíttetett s egységesen bíráltatott meg. Az alperes kifogást emelt a karánsebesi kir. törvényszék illetékessége ellen azon az alapon, hogy ő nem karánsebesi, hanem a lugosi kir. törvényszék területén és pedig Ökörpatakon lakik állandóan és ott a vagyona is; Karánsebesen van ugyan háza s abban berendezett iakása, de ez ügyletei lebonyolítása végett van, mert Ökörpatak község közel van Karánsebeshez; miután pedig Ökörpatak község a lugosi kir. törvényszék területén van, ahol a magyar anyagi jog van hatályban, rá nézve nem a karánsebesi kir. törvényszék területén érvényes osztrák polgári törvénykönyv rendelkezései, hanem a magyar jog az irányadó, e szerint pedig a szülő nem köteles hozományt adni, hacsak ezt meg nem ígérte; egyébiránt az alperes még az osztrák polgári törvénykönyv 1222. §-náI fogva sem köteles hozományt adni, mert ő rosszalta a felperes szökését és házasságába bele nem egyezett. Az elsőbíróság az illetékességi kifogást elutasította azon az alapon, hogy alperesnek Karánsebesen is lévén berendezett lakása, a jelen személyes kereset a karánsebesi kir. törvényszék előtt is meg volt indítható, kimondta azonban a bíróság azt is, hogy az illetékesség kérdésében hozott ítélet nem érinti az anyagi jogot, mely az ügy megbírálásánál alkalmazandó. Ezt az ítéletet a másodbíróság helybenhagyván az elsőbíróság az eljárást az érdemben folytatta. A k.—i. kir. törvényszék a K. Istvánné B. Aranka keresetét és a K. István főbeavatkozási keresetét elutasítja. Indokolás: Fontos tehát első sorban annak a kérdésnek eldöntése, hogy a szóbanforgó peres ügy melyik anyagi magánjog .szerint bírálandó el ? Habár az alperes beismerte, hogy Karánsebesen is van berendezett lakása, mindazáltal tényállásként a kir. törvényszék azt állapítja meg, hogy az alperes ökörpataki állandó lakos és illetőségű, miután pedig úgy a magyar magánjog szabályai, mint az osztrák törvény intézkedése (300. §.) szerint az ingatlanoktól eltekintve minden más dolog a tulajdonos személyével egy törvény alatt áll, s a személyek jogviszonyaira, különösen azon kérdésekre vonatkoPolgárijogi határozatok tára III. 2