Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

SZ. Vétel, csere, ajándék 155 város a maga részéről már teljesített, ha a csatorna, az útburkolat elkészült. A fentebb említett három rendbeli városi szabályrendelet szerint is a járulék kivetése a csatorna, illetve az útburkolat elkészülte után történik. A csatorna, az útburkolat elkészültének az időpontja tehát az az időpont, amelyben a városnak a járulékhoz való követelési joga meg van alapítva, keletkezett. Ezt az időpontot megelőzőleg a város nem követelhet, nem vethet ki, nem hajthat be járulékot. Ezt az időpontot kell úgy tekinteni, amelytől fogva a csatornázásnak, útburkolásnak járulék alakjában kivetendő része terheli a csatorna, az út mentén fekvő ingatlanokat, amelytől fogva az ingatlanból a járulék behajtható. A járuléknak az egyes ingatlanok tulajdonosaira a közhatóság részéről kivetése már csupán számtani müvelet, annak a meghatározása és az ingatlantulajdonosokkal közlése céljából, hogy a csatorna vagy út mentén fekvő ingatlanokra és azok tulajdonosaira a felmerült s a városnak megtérítendő költségekből mily nagy összeg esik és a kivetésnek a tulajdonosokkal közlése csupán a fizetési meghagyás jellegével bir, de nem változtat azon, hogy ez a követelés a várost az ingatlanok tulajdonosaival szemben már attól az időponttól és annálfogva illeti, amely időpontban és mert a csatorna, az útburkolat elkészült. A vitás kérdés eldöntésénél tehát nem lehetett irányadónak venni a szerződő feleknek egymáshoz való jogviszonyában sem a járulék kivetésének a városi hatóság részéről elkészítését, sem a kivetett járulék fizetésére felhívó fizetési meghagyásnak az ingatlantulajdonosok részére történt kézbesítését. De nem lehetett elfogadni döntőül a járulék esedékességének az időpontját sem. Ez az időpont a járuléknak a szerződő felek melyike által viselése kérdésében csak akkor volna döntő, ha a járulék dologi tehernek vagy köztehernek volna minősíthető. A jogegységi tanácsnak ez a döntése nem áll ellentétben a kir. Kúria 67. sz. polgári döntvényével, amely szerint a fővárosi körúti ingatlanok után az 1884 : XVIII. t.-c. 3. §-a alapján fizetendő kisajátítási járulék az ily ingatlannak az illető körúti szakasz teljes elkészülte és forgalomba adása előtt történt eladása esetében is a vevőt terheli. A Kúriának 67. számú polgári döntvénye az 1871 : XLII., illetve az 1884: XVIII. t.-c.-nek azon a rendelkezésén alapszik, amely szerint a Budapesten létesítendő körút egyes szakaszainak