Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Vétel, csere, ajándék 151 Ezt az érvet 5704/1914. P. sz. ítéletében a m. kir. Kúria szintén alkalmazta. Ezekben a perekben a felek közti szerződéseknek amaz értelmezése képezte vita és döntés tárgyát, hogy az általánosságban tehermentesen eladott ingatlan terhei közé számíthatók-e azok a csatornázási, illetve útcakövezési járulékok, amelyek ezen művek befejezése és a tulajdonjog átruházása után lettek kivetve és egészben vagy részben behajtva. A beszerzett budapesti és pozsonyi csatornázási és útburkolási szabályrendeletek szerint a járulékok arra vettetnek ki, aki a kivetés idejében az ingatlan tulajdonosa, azonban annak személyes tartozását is képezik s magát az ingatlant, amely után kivettettek, terhelik. A dologi terheknek, akár valamely jogszabályon, akár magánjogi szerződésen alapulnak, jellegzetes ismérvük az, hogy magával az ingatlannal egybekötve s azt terhelve, az előre meg határozott vagy határozatlan ideig állandóan visszatérő szolgáltatások időszakonként részletekben teljesítendők, s az egyes részletek teljesítésére kötelezett személyt rendszerint csupán az ingatlan tulajdona vagy birtoka határozza meg. Első sorban tehát azt kell a kérdés helyes eldönthetése céljából vizsgálni, hogy a csatornázás és útburkolás után a közhatóság részéről kivetett s a közhatóságnál fizetendő járulék dologi teher-e, mert ha dologi teher, akkor erre is alkalmazást találhat az úgy az egyes törvényekben (pld. 1868 : XXIX. t.-c. 4. §-a, 1871 : LIII. t.-c. 19. §-a, 1885: XXIII. t.-c. 121. §-a), mint a bírói gyakorlatban elfogadott az a szabály, hogy az egyes részletek az ingatlannak mindenkori tulajdonosát vagy birtokosát terhelik' s ellenkező kikötés hiányában a jogelőd nem felel a jogutódnak a dologi teher következtében felmerült s csupán az átruházás után esedékesekké vált részletekért, nem felel az ingatlannak a dologi tehertől mentességéért. Budapest székesfővárosnak a 164/1906. kgy. sz. a. a csatornákról alkotott szabályrendeletében a 14., 17. és 20. §-nak, ugyanannak a törvényhatóságnak a 433/1904. kgy. sz. a. a közterületek burkolásáról hozott szabályrendeletében a 18., 21. és 24. §-nak, végül Pozsony szab. kir. városnak 1906. július hó 2-án kelt csatornaszabályrendeletében a 4., 6. és 7. §-nak a rendelkezéseiből kitetszőleg a csatorna és útburkolási járulékot a közigazgatási hatóság egy összegben veti ki, a járulék egész összege a budapesti szabály-