Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

134 Magánjog 471. 471. szám. Tartásdíj- Ha visszatérő időszakokban fizetendő tartásdíjakra irányuló kövekövetelés teiés huzamos időn át felszaporodott részleteinek egyszerre való behajegszunése. tága & kötelezett fél vagyoni érdekét súlyosan megtámadná, a jogosított az ily követelésről lemondottnak tekintendő, ha azt huzamos időn át indokolatlanul nem érvényesíti. Ez az elv a már megítélt tartásdíjakra is áll. A jogosított fél azonban nincs elzárva attól, hogy oly körülményeket hozhasson fel és bizonyíthasson, amelyek szerint a lefolyt huzamos idő alatt a követelés behajtása végett megfelelő lépéseket tett. E. H. 1916. évi január hó 26-án P. V. 10. 186/1915. sz. Elnök: Bubla Ferenc kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Zöld Adorján kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Felperes az alperes javára havi 10 K gyermektartási díjban jogerősen marasztaltatott. Az erre vonatkozó harmadbírói ítélet, a felperes részére történt kézbesítés napján, azaz 1887. júl. 1-én már végrehajthatóvá vált, alperes azonban több mint 20 év múlva kért végrehajtást. Felperes a végrehajtás megszüntetését azon az alapon kérte, hogy alperes igényét huzamos időn át önhibájából nem érvényesítette s így az elenyészett. A fellebbezési bíróság a keresetnek helyt adott. Határozat: A kir. Kúria alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását feloldja. Indokolás: Alperes az 1881 : LX. t.-c. 23. §-ában foglalt annak az anyagi jogszabálynak megsértését panaszolja, mely szerint valamely követelés annak minőségére és jogcímére való tekintet nélkül az ítélet jogerőre emelkedésétől számított rendes magánjogi elévülési határidő, tehát 32 év alatt évül el, ez az idő pedig a jelen esetben még el nem telt és oly jogszabály nem létezik, melynél fogva a már megítélt tartásdíj követelés pusztán azért, mert huzamosabb időn át nem érvényesíttetik, elenyészik. Panaszolja továbbá alperes, hogy a fellebbezési bíróság erre vonatkozó ténymegállapítás hiányában jogszabály megsértésével állapította meg azt, hogy alperes szóbanforgó követelését hosszabb időn át önhibájából nem érvényesítette. A kir. Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta. Az 1881 : LX. t.-cikk 23. §-a szerinti elévülésről ugyan a jelen esetben szó sem lehet, de a kereset nem is erre, hanem arra a vélelemre van alapítva, hogy a visszatérő időszakokban fizetendő tartásdíjak iránti követelésről, amely követelés huzamos időn át