Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

130 Magánjog 469. heti azt a kifogást, hogy az engedmény tárgyát képező árukat C. J. az alperes részére nem szállította, ha az alperes azt bizonyítja, hogy az engedményezés megtörténtekor a felperes tudta azt, hogy J. Gy. C, J-vel összejátszva az alperes megkárosítása céljából állította ki az A. alatti okiratban foglalt nyilatkozatot, aminek a bizonyítását azonban az alperes meg sem kísérelte. Ezzel a tényállással szemben nem állhat meg az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel nem adott helyt az alperes által indítványozott tanuhallgatás elrendelése iránti kérelemnek, amely tanukkal azt kívánta bebizonyítani, hogy J. Gy. főmérnök a H. alatti okiratot a felperesi cég helyiségében állította ki és így felperes nem járt el jóhiszeműen, mert J. Gy. igazgató főmérnök hatásköre terjedelmének fentidézett megállapítása mellett, még ha az alperes által indítványozott bizonyítás a célzott eredményre vezetne is, a m. kir. Kúria jogi meggyőződése szerint ez nem volna alkalmas annak a megállapítására, hogy felperes tudta azt, hogy J. Gy. C! J.-vel összejátszva az alperes megkárosítása végett állította ki az A. alatti okiratba foglalt nyilatkozatot, eszerint tehát a fellebbezési bíróság a bizonyításfelvétel megtagadásával nem sértett jogszabályt. 5. Követelések megszűnése és elévülése. 469. szám. Letétbe- A pénz felvételére jogosult hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanhelyezés ságban levő adós jogosan helyezheti a tartozás összegét oly értelemben tés hatá- bjroi jgtétbe, hogy ez a fizetés joghatályával birjon. E. H. 1917. évi november hó 29-én P. VIII. 4,425./1917. szám. Elnök: Staud Lajos kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Schulek Kálmán kir. kúriai bíró. Határozat: A kir. Kúria felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokolás: Miután alperes a kereseti összeget bírói letétbe helyezte és azt vitatja, hogy ezzel fizetési kötelezettségének eleget tett, a per eldöntése annak a kérdésnek elbírálásán múlik: forognak-e fenn olyan körülmények, melyek alperest a kereseti összegnek fizetés joghatályával bírói letétbe helyezésére jogosították. E kérdés eldöntésénél helyesen indult ki a fellebbezési bíróság abból, jogosult volt-e felperes mint F. Ö. és társa cég engedményese