Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Több hitelező és több adós viszonya 125 Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét felhívott és felhozott indokai alapján helybenhagyja. 466. szám. A kezest, aki a kötelezettség vállalásakor tudja, hogy a főadós Kezesség, csak korlátoltan cselekvőképes, önálló adósnak kell tekinteni, még ha utóbb a főkötelezettség a cselekvőképesség hiányára alapított kifogás folytán érvénytelennek nyilváníttatik is. E. H. 1917. évi május hó 23-án P. VIII. 5074/1916. sz. Elnök: Adolf Sebestyén kir. kúriai bíró, Előadó: Olchváry Zoltán kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Felperes kártérítést követel azon az alapon, hogy 1. r. alperes vele 150 kocsi préselt szalma szállítása iránt ügyletet kötött, de szállítási kötelezettségének nem tett eleget. 2. r. alperes, aki első r. alperesnek az anyja, a szállításért felelősséget vállalt; elsőrendű alperes az ügyletkötéskor még kiskorú volt. A fellebbezési bíróság 2. r. alperest kártérítésre kötelezte, mert igaz ugyan, hogy a 2: r. alperes által elvállalt szavatosság a kezesség fogalma alá esik és a kezes kötelezettsége csak járulékos természetű lévén, a főkötelezettség érvénytelensége esetében rendszerint a kezesség is hatályát veszti, de jogszabály az is, hogy oly esetben, midőn — mint a jelen esetben — a főadósra nézve a kötelem csak személyéből folyó oknál fogva érvénytelen és a cselekvőképtelenségről a kezesnek tudomása van, a kezes egyenes kötelezettségbe lép. Határozat: A kir. Kúria II. rendű alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokolás: Alaptalan 2. r. alperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság helytelenül alkalmazta volna a kezességre s illetve a 2. r. alperes által elvállalt felelősségre vonatkozó azt a jogszabályt, amely szeint a főkötelezettség érvénytelensége esetén a kezesség hatályát veszti; mert a most említett általános jogszabály nem alkalmazható akkor, amikor a kezes tudja, hogy a főadós csak korlátoltan cselekvőképes és a felelősség elvállalásával épen azért áll jót, hogy a főadós törvényes képviselőjének jóváhagyása bekövetkezik. Ha ugyanis, ily esetben a főkötelezettség a cselekvőképesség hiányára alapított kifogás folytán érvénytelennek nyilváníttatik is, a kezest önálló adósnak s illetve a szavatost egyenes kötelezettnek kell