Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)
sz. Több hitelező és több adós viszonya 121 temleges kötelezettségben állottak és hogy a nevezett hitelezőnek követelése a k.—i. ... és . . . sz. tkvi betétbeli, az alperes tulajdonához tartozó, valamint az ugyanottani tkvi. betétekben felvett, részben az alperes, részben elhalt felesége jogán kiskorú gyermekei tulajdonát tevő ingatlanokat egyetemleges zálogjoggal terhelte. Az sem vitás, hogy a fent elősorolt ingatlanok közül az egyedül a kiskorúak tuhjdonát tevő ingatlanok a felperesnek 1400 K. tőke és jár., valamint 2000 K. és jár. ir. követelése tekintetében jelzálogul szolgáltak, amely ingatlanok a felperes kérelme következtében bírói árverésen eladattak és a befolyt vételár túlnyomó részben a m. orsz. közp. takarékpénztár követelésének törlesztésére fordíttatott. Ebből a tényállásból azonban a felperes kereshetőségi joga az alperessel szemben nem állapítható meg, mert a hitelező irányában egyetemlegesen kötelezett adóstársak közül az, akitől a közös tartozásból nagyobb összeg hajtatott be, mint a mennyi őt, a közte s adóstársa között fennállott jogviszony szerint terhelte, a megfelelő többletösszegnek megtérítését attól az adóstárstól követelheti ugyan, aki helyett a többletösszegre nézve a hitelező javára a fizetés teljesíttetett, de az egyetemlegesen kötelezett adóstársnak erre vonatkozó személyes jogát ennek egy másik hitelezője azon az alapon, hogy későbbi rangsorozattal biztosított követelése a jelzálog vételárából nem fedeztetett, külön magán, vagy bírói átruházás nélkül nem érvényesítheti, mert e hitelező s az előző rangsorozattal biztosított hitelezőnek adóstársa között jogviszony magából abból a körülményből még nem keletkezett, hogy e hitelező az egyik adóstárs ingatlanaira későbbi rangsorozattal zálogjogot szerzett. 464. szám. Az utalványozó ellen az utalványos csak akkor fordulhat, ha az Utalványos utalványozóitól kielégítést nem nyer. J°2a* E. H. 1915. évi március hó 10-én 5339/1914. P. szám. Elnök : Somogyi Mihály kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Geiger Dezső kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Peresfelek az alperest terhelő vételár hátralék összegét a 2 •/•. alatti okirat szerint 5614 koronában megállapították; utóbb szóbeli úton abban állapodtak meg, hogy alperes ezt az összeget a K.—i takarékpénztárnál utalványozza. E pénzintézet, mint utalványozott az utalványt elfogadta s a kifizetést azért nem teljesítette, mert V. S., a felperes eladótársa a nyugtát nem írta