Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

118 Magánjog 462. szeműség és bizalom folyományakép mindaddig, amíg az előző enyhébb gyakorlat megmásítását célzó akaratáról az adóst nem értesítette, a szerződésben megszabott sülyos jogkövetkezmény alkalmazásba vételét az adóssal szemben követelni nem jogosult. E. H. 1916. évi február hó 16-án. Rp. IX. 9814/1915. sz. Elnök : Balázsovich József kir. kúriai bíró. Előadó: Görgey Sándor kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Felperes az alperessel kötött vételi s illetve életjáradéki szerződés megszüntetése iránt azon az alapon indította keresetét, hogy A. a. csatolt szerződésben részére az a jog biztosíttatott, hogy pontatlan fizetés s illetve a kikötött teljesítmények elmulasztása esetére a szerződést megszüntetheti és az ingatlan tulajdonjogát visszakövetelheti. Alperes 11 év alatt 7019 K 31 fillérrel maradt hátralékban. Egyébként a felek között két ízben is történt elszámolás s alperes a terhére mutatkozó tartozásról részben váltókat állított ki, részben követelést ruházott át a felperesre, aki az így elszámolt hátralékok összegét kifejezetten elfogadta. Az alsóbíróságok a keresetnek a szerződésben felperes részére késedelem esetére biztosított jog szigorú alkalmazása mellett helyt adtak. Határozat: A kir. Kúria mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével elutasítja. Indokolás: A keresethez másolatban csatolt és a peres felek között létrejött jogviszony szabályozására szolgáló szerződés 4. pontjában az alperest terhelő vételár törlesztés kötelezettségének nem pontos teljesítése esetére kikötött feltétel, amely szerint: „ha az alperes két évi törlesztés összegével hátralékban maradna, jogukban áll eladóknak, vagyis a felperes és nejének a szerződést megszüntetni s az eladott ingatlant a már teljesített részletfizetések visszakövetelhetése nélkül visszavenni", — az üzlet jogi természetére való tekintettel helyesen úgy értelmezendő, hogy a kikötött feltétel csakis arra az esetre áll be, ha a vevő alperes a visszatérő időszakokban fizetendő vételár és illetve járadékrészleteket a megszabott negyedévi határidőkben egyáltalán nem fizeti s egymás után két évi törlesztés összegével hátralékban marad; oly értelmezés azonban a szerződés eme kikötésének egyátalán nem tulajdonítható: — hogy abban az esetben is, ha az adós alperes negyedévenként törleszt ugyan, de az egyes részleteket nem teljes egészében, hanem a hitelező felperes elnézése mellett többnyire nem is negyedévenkint, hanem havonkint kisebb-nagyobb összegekben: az ily fizetést minden kifogás és fentartás nélkül elfogadó felperes utóbb évek és illetve