Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 3. kötet (Budapest, 1925)

sz. Zálogjog 87 könyvben bízva még perfeljegyzés előtt megszerez, — ezen anyagi jogszabályok azonban a bírói gyakorlat szerint csakis a forgalmi ügyletekre s az ezek alapján szerzett jogokra vonatkozván, a jelen esetben alkalmazást nem nyerhetnek. A kir. törvényszék ítéletét a n.—i. kir. ítélőtábla az alperes fellebbezése következtében megváltoztatta, felpereseket keresetükkel elutasította, mert álláspontja szerint a jelzálogjogot harmadik személyekkel szemben önálló jognak kell tekinteni, amelyre aljelzálogjogot érvényesen lehet szerezni akkor is, amikor a jelzálogjoggal biztosított követelés kifizetés következtében már megszűnt és az ekként szerzett aljelzálogjog sikeresen csak akkor támadható meg, ha az aljelzálogos hitelező az aljelzálogjog szerzésekor nem volt jóhiszemben. A kir. ítélőtábla álláspontja szerint e szabályok alól csak abban az esetben van kivételnek helye, ha az aljelzálogos hitelező az aljelzálogjogot végrehajtás útján szerezte. Határozat: A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét megváltoztatja és az elsőbíróság ítéletének alperest az aljelzálogjog törlésének tűrésére kötelező részét hagyja helyben. Indokok: A másodbíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróság ítélete, vonatkozóan felhozott indokolása alapján és főleg azért hagyatott helyben, mert: alperes aljelzálogjogát nem szerződéses úton, hanem könyvkivonat alapján a Tkr. 88. §-ának c. pontja értelmében egyoldalúan szerezte, mely jogszerzése a biztosítási végrehajtás útján szerzett aljelzálogjog előjegyzéssel azonos tekintet alá esik. 445. szám. Arra, aki anyagilag idegen tartozást jogi helyzeténél fogva kény- Jelzálogos telén kifizetni és így a hitelezőt azért elégíti ki, hogy ennek a követelését átszállása magához váltsa, már a fizetés tényénél fogva átszáll minden járulékos joggal együtt a kielégített hitelezőnek a követelése. Áll ez abban az esetben is, ha a jelzáloggal terhelt ingatlanság tulajdonosa, aki nem személyes adós, elégíti ki az ingatlanságán jelzálogilag biztosított követelést, vagy ha harmadik személy mint jelzálogos hitelező az elárverezett jelzálog vételárából szerez kielégítést. E. H. 1917. évi március hó 6-án Rp. V. 3030 1916. sz. Elnök: Bubla Ferenc kir. kúriai tanácselnök. Előadó: dr. Dévay Ignác kir. kúriai bíró. Tényvázlat: W. Jakab L r. alperes megvette K. György II. r. alperes ingatlanságait és a vételszerződésben magára vállalta a vételi szerződés után kirovandó kincstári illeték fizetését.