Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

74 Magánjog 254. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletét megváltoztatta és örökhagyónak a végrendelkezés helyének és keltének kitételét nélkülöző, 1887. évi december hó 7-én kihirdetett írásbeli végrendeletét érvénytelennek nyilvánította; mert a kihallgatott tanuk vallomása szerint az örökhagyó által 1888. évi október hó 20. vagy 21. napján tett és a hagyatéki tárgyalási iratokhoz csatolt írásbeli végrendelet érvénytelen azért, mivel azon a végrendelkezés helyének és időpontjának kitétele teljesen hiányzik, már pedig az 1876 : XVI. t.-c. 7. §-a szerint az írásbeli magánvégrendeleteknél a végrendelkezés helyének és időpontjának kitétele szükséges, és az idézett törvényben nem foglaltatik oly kijelentés, melyből azt következtetni lehetne, hogy az írásbeli magánvégrendeleteknél a végrendelkezés helyét és időpontját utólag a tanuk kihallgatásával igazolni lehet. Határozat: A m. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja indokaiból annyival is inkább, mert a törvény magyarázatánál irányadó országgyűlési iratok szerint a képviselőház 1876. évi február 11-én 984. sz. a. tartott ülésében azt az indítványt, mely szerint a helynek és időpontnak kitétele a végrendelet lényeges kellékét képezi, a törvényjavaslat módosításával elfogadván, a jogügyi bizottságnak 1876. évi február 14-én 178. sz. a. kelt jelentésében foglalt szövegezés szerint vétetett fel a törvénybe, mint új szakasz az a rendelkezés, mely szerint „írásbeli magánvégrendeleteknél a végrendelkezés helyének és időpontjának kitétele szükséges" (1876 : XVI. t.-c. 7. §.) és így mi kétség sem férhet ahhoz, hogy a kelet kitétele, mint lényeges kellék megkívántatik, és hogy ennek a lényeges kelléknek a hiányában szenvedő és ez alapon megtámadott végrendelet érvénytelen. 254. szám. Több íves Az 1876: XVI. t.-c. 8. §-a esetében a végrendeletnek a tanú részévégrendelet, ről való pecséttel ellátása az aláírás idejében eszközlendő. E. H. 1888. december 14-én, 3516/1888. P. sz. Elnök: Szabó Miklós a kir. Kúria elnöke. Előadó: Balásy Antal kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az alsóbíróság örökhagyónak 1884. évi dec. hó 15-én kelt és több ívből álló írásbeli magánvégrendeletét, mely a tényállásból kitetszőleg utólagosan két pecséttel el lett látva a lepecsételés módozatát illetően, eltekintve a végrendeleten észlelt egyéb alaki hiányoktól, az alábbi indokokból nyilvánították érvénytelennek: