Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

IV. ÖRÖKLÉSI JOG. I. Általános szabályok. 201. szám. Az a körülmény, hogy az örökhagyó készpénzbetéteket gyerme- Hagyatéki keinek nevére szóló takarékpénztári betétkönyvecskékre helyezett el, vagyon, az ajándékozás szándékának világos kifejezésre juttatása nélkül még nem elégséges alap annak a megállapíthatására, hogy az illető betét örökhagyó részéről annak ajándékoztatott, akinek a nevére a betétikönyv kiállítva lön; és így az a tény, hogy a takarékpénztári könyvek az örökhagyó ingó értékei között találtattak, egymagában megállapítja az illető betéteknek hagyatékhoz tartozó voltát. E. H. 1910. január 18-án, 4577,1909. P. sz. Elnök: Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó: Staud Lajos kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az 1905. évi július hó 11 -ik napján M.-on végrendelet hátrahagyása mellett elhalt J. Pál után hátramaradt javak közt a leltározott vagyontárgyakon kívül még tetemes összegről szóló többrendbeli takarékpénztári betétkönyvecske találtatott. Mégpedig: a J. Klementina nevére kiállított együttesen 10.100 forintról szóló 4 drb„ a J. Kamilla nevére kiállított együttesen 9546 írtról szóló 5 drb., a J. Izabella nevére kiállított együttvéve 11.144 írtról szóló 7 drb. betétkönyvecske. Ezeket a betéti könyvecskéket az örökhagyó halála után annak gyermekei: J. Klementina, J. Kamilla és J. Izabella vették birtokukba, és pedig kiki azt, amely az ő nevére szólott. Utóbb azonban J. Klementina, a Kamilla és Izabella testvérei ellen keresetet indított annak megállapítása iránt, hogy a szóbanforgó takarékpénztári könyvecskékbe foglalt készpénzbetét szintén az örökhagyó J. Pál hagyatékához tartozik és hogy az örökösödési rendet erre a vagyonra is a hátrahagyott végrendelet és fiókvégrendelet szabályozza. Polgárijogi Határozatok Tára II. 1