Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

62 Magánjog ^44. özvegyi jognak az 1840 : VIII. t.-c. 18. §-a alapján való megállapítása iránt támasztott keresetével azért utasította el, mert amiként azt az alsóbíróságok helyesen megállapították, felperes férjének halálát követő rövid időre L. G.-val ágyassági viszonyba állt össze, s e társával házasságot kötni csak azért nem akart, mert különben özvegyi haszonélvezeti jogát elveszítené és mert felperes ezzel a magatartásával a férje után őt a törvény alapján különben megillető özvegyi jogra vonatkozó igényét, mint erre érdemtelen, elveszítette. 244. szám. Szülői ha- Abból a tényből, hogy az anya nem érvényesítette gyermekével íonélvezet. szemben a jogait, nem következik, hogy ezekről gyermekének kiskorúságában történt elhalálozása esetére harmadik személyekkel szemben is lemondott. E. H. 1899. május 16-án, 7102/1898. P. sz. Elnök: Halmosy Endre kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Béres János a kir Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tény vázlat: B. Miklós és neje H. Margit fiúkra: ifj. B. Miklósra ruháztak át vissztehernek tekinthető ellenszolgáltatás nélkül bizonyos ingatlanokat. Ifj. B. Miklós és ennek neje L. Katalin, a közöttük a fentnevezett szülők hozzájárulásával is létesült házassági szerződésben egyebek közt arra a megállapodásra léptek, hogy az egyik házastársnak gyermektelen elhalta esetén, a hátramaradt házastárs az egész vagyon haszonélvezetében marad és az örökösök közti felosztás csak mindkét házastárs elhalta után fog megtörténni. Ifj. B. Miklós, ugyancsak Miklós nevü kiskorú fiúgyermek hátrahagyásával elhalván, a nevezett öiökhagyó hagyatéka, — köztük a nagyszülők által adományozott ingatlanok is — a kiskorú unokának átadattak anélkül, hogy vele szemben édesanyja, özv. ifj. B. Miklósné, L. Katalin az említett házassági szerződés alapján igényeket formált volna. A 1892. évi november hó 18-ik napján a kisk. B. Miklós is 12 éven alóli korban elhalt, s nagyszülői: B. Miklós és neje - H. Margit, azokra a hagyatéki ingatlanokra, amelyeket a kiskorú örökhagyó édesatyjának adományoztak és amelyek ilykép a kiskorú örökhagyóra édesatyjáról szállottak át, ági örökösödés címén tulajdoni igényt formáltak, s örökösödési joguk megállapítása és a kérdéses hagyatéki ingatlanoknak birtokukba és használatukba át-