Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

56 Magánjog 239. részre jogosítottat a törvény alapján megillető és kötelesrészébe betudandó jutaléknak az özvegyi jogtól mentes kiadását tűrni tartozik, s amennyiben ennek kiadása után a hagyatékban visszamaradó vagyon jövedelme az özvegyi tartás törvényes legkisebb mértékét sem fedezi, az ekként mutatkozó hiányért a kiegészítés kötelezettsége a megajándékozott I., II. és III. rendű alpereseket terheli. Az egyetemleges marasztalás azért mellőztetett, mert az örököstársak a kötelesrészért a hárult érték arányában, — ebben az esetben tehát egyenlő arányban felelnek. 239. szám. Ha a férj vagyonát életében harmadik személyre ingyen átruházta, az özvegynek joga van a megajándékozottól az elajándékozott vagyonból öt megillető haszonélvezeti jognak évenkénti pénzbeli egyenértékét, esetleg évi törvényes kamatát követelni. E. H. 1910. február 24-én, 5886 1909. P. sz. Elnök: Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó: Szalay Tamás a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényvázlat: V. Sz. meghalt 1905. december 26-án; utána második neje, mint özvegy és négy gyermek maradt, kik közül három az első, egy pedig a második házasságból származott. Örökhagyó halálát megelőzőleg összes vagyonát atyjára, V. R.ra, az alperesre ruházta vissztjher nélkül s ekként hagyaték nem maradván: az özvegy keresettel lép fel a megajándékozott alperes ellen, s özvegyi haszonélvezete címén az elajándékozott vagyonok birtokát követeli alperestől. A z.—i kir. törvényszék kötelezi alperest, hogy a kereseti ingatlanok 5883 kor. 75 fill. tiszta értékének V-^-öd része, vagyis 1176 kor. 75 fill. után az örökhagyó elhalálozásától kezdve felperesnek, mint az örökhagyó özvegyének özvegysége időtartamára özvegyi haszonélvezeti joga fejében, ezen ítélet alapján telekkönyvileg is biztosítható 5%-os kamatot fizessen. Indokok: Felperes az örökhagyó második neje lévén, őt arra tekintettel, hogy örökhagyó első házasságából gyermekek maradtak, özvegyi haszonélvezetül egy gyermekrész, vagyis VB rész illeti meg, ebből az indokból özvegyi haszonélvezet fejében az átruházott vagyon Vs részének pénzértéke után 5%-os kamat volt részére megítélendő. A sz.—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja