Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Törvényes öröklés 41 szerint 13.560 koronát értek. Megállapíttatott az is, hogy örökhagyó az osztályba kapott házat a házasság tartama alatt, 2633 kor. 72 fí 11. költséggel újra építtette. Ilyen tényállás mellett az elsőbíróság a hagyatékban természetben meglévő ági vagyont az alperes özvegynek ítélte meg s kötelezte őt, hogy özvegyi jogának megszűntével a felperesnek az ági értéket készpénzben fizesse meg. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta. A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét azzal a változtatással hagyja helyben, hogy az ági vagyonként megállapított azokra az ingatlanokra, melyek a hagyatékban természetben megvannak, nevezetesen az 1.—i 630. és 288. sz. tjkvben felvett ingatlanokra az alperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten a felperes öröklési jogát törvényes oldalági öröklés jogcímén megállapítja és a felpereseket kötelezi, hogy a 3993 kor. 72 fill. tokit az alperes özvegyi haszonélvezeti jogának megszűntével az alperesnek, esetleg igazolt örököseinek megfizessenek. Indokok: Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint az ági vagyon, amennyiben a hagyatékban természetben megvan, az örökösöknek természetben ítélendő meg, ebből folyóan pedig még abban az esetben is, ha a hagyatékban természetben meglévő ági vagyon az annak értékét nevezetesen túl nem haladó szerzeményi vagyonnal egybevegyült, a természetben meglévő ági vagyon a jogosított örökösöknek természetben adandó ki s az ági vagyonba vegyült szerzeményi vagyon értéke adandó ki készpénzben a szerzeményi vagyonban öröklésre hivatottaknak. Az alsóbíróságok által e részben felhozott indokok szerint az 1.—i 630. és 288. sz. tjkvben felvett ingatlanok az örökhagyóra a felperesekkel közös törzsből hárult ági vagyont képeznek s így a felpereseket, mint ági örökösöket természetben megilletik, ebből azonban a felperesek az alperesnek, mint szerzeményi örökösnek kiadni tartoznak az ági vagyonba vegyült szerzeményi értéket. Ez az alsóbíróságoknak helyesen indokolt álláspontja szerint az örökhagyó által testvérének: a felperesek nagyanyjának kifizetett 4000 koronából és 160 koronából áll, amihez járul a fentebb kifejtett jogszabály szerint az örökhagyónak az ági vagyont képező házba történt beruházása, mint az ági vagyonnal egybevegyült szerzeményi vagyon, ami a meghallgatott szakértők által 2633 kor. 72 fillérben