Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Részvénytársaság 213 állapítható, hogy a fennállás időtartama eredetileg határozott időre korlátoltatott, sőt annak következtében, hogy a fennállás időtartama „egyelőre" állapíttatott meg 30 évben, következtethető, hogy az időtartamra nézve határozott megállapodás nem történt, ami végeredményében egyértelmű azzal, hogy a fennállás kifejezetten határozatlan időre terveztetett; végre mert ebből folyólag a megtámadott közgyűlési határozat nem vonatkozik tulajdonképen az alperes társaság fennállása időtartamának meghosszabbítására, hanem lényegileg csak annak kimondására, hogy ez az időtartam, mint az az alakulásnál is terveztetett* határozatlan; az ily alapszabálybeli rendelkezés pedig a közgyűlésen az alapszabály által követelt számban résztvett szövetkezeti tagok többsége által hozható határozat tárgyát képezi, tehát nem olyan határozat, amelynek érvényességéhez a szövetkezet összes tagjai hozzájárulása szükséges . . . Az 1312 906. V. sz. indokolása: Nem vitás, hogy az alperes szövetkezet eredetileg a K. T, 225. §. 3. pontjának megfelelően előre megállapított időtartamra, azaz 1905. évi december hó 31. napjáig bezárólag terjedő időre alakult meg, és nem vitás, hogy a szövetkezetnek ez a tartama a tervezetben is így volt megállapítva. A K. T. 247. §-a értelmében a szövetkezet feloszlik azon idő elteltével, melyre a társaság keletkezett. Ezen idő elteltével tehát a szövetkezet a törvényben kötelezőleg előírt feloszlás helyett további fennmaradását csakis egyhangúlag, vagyis valamennyi szövetkezeti tag hozzájárulásával .határozhatja el. De nem határozhatja el azt a szövetkezet közgyűlése többségi határozattal. A K. T.-nék a szövetkezeti tagok egymásközti és harmadik személyek irányábani felelősségéről szóló rendelkezései már magukban véve indokolják annak a felfogásnak a helyességét, hogy a szövetkezet közgyűlésén a tagok többsége, a szövetkezet tartamának lejártával, szövetkezet további fennállását nem határozhatja el; vagyis hogy a szövetkezet közgyűlésén a tagok többsége nem kényszerítheti a kisebbséget arra, hogy a feloszlás helyett a szövetkezet működésének folytatásába belenyugodjék. A szövetkezeti tag ugyanis, feloszlás esetében, a K. T. 252. §-a szerint a szövetkezetnek a tartozások kielégítése után fennmaradó