Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

örökségére nézve ki lett fizetve, s ennélfogva testvére ellenében e címen semmi néven nevezendő követelése nincsen. Az okiratnak ebből a tartalmából kétségtelen, hogy alperes nem az örökhagyóval, hanem az öröklési kapcsolatban lévő testvérével szemben mondott le öröklési igényeiről, és minlhogy az okiratban a végrendeleti öröklés kivételkép felemlítve nincsen: nyilvánvaló, hogy az alperesörökhagyó anyja után semmiféle öröklési jogot sem akart a maga részére fenntartani, hanem átengedte azt testvérének, a felperesek jogelődének. Jogszabály pedig, hogy az az örökös, aki az örökhagyó után megnyílandó örökségről örököstársai és nem az örökagyó javára lemondott, ellenkező megállapodás hiányában az örökhagyó későbbi végrendeletében neki szánt kedvezményt sem igényelheti: következéskép helyes az elsöbíróság ítéletének az a rendelkezése, hogy az alperessel szemben az örökhagyó végrendeleti rendelkezése helyt nem foghat. 208. szám. Ellenkező rendelkezés hiányában a gyermeknek az örökségről Lemondás lemondása a többi, ki nem elégített gyermek javára szolgál. az öröklésről E. H. 1901. június 19-én, 7215/1900. P. sz. Elnök: Németh Lajos kir. kúriai bíró. Előadó: Zachár Emil kir. kúriai bíró. Tény vázlat: Az atya hagyatékára vonatkozóan az egyik gyermek: Sz. E. keresetet indít testvérei, a másik két gyermek, illetve annak leszármazótja Sz. V. és K. K, ellen azon az alapon, hogy az alperesek, illetve jogelődjük a C) és D) alatti nyilatkozatban atyjuk hagyatékára nézve kielégítésüket elismervén, örökösödési igényükről lemondottak és ezen az alapon az egész atyai hagyatékot magának kérte megítélni. Az elsőbíróság a felperest keresetével elutasította. A másodbíróság az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta a következő indokolással: Annak a ténynek, hogy az egyik gyermeket ennek öröklési igényére nézve a szülő még életében kielégíti és a kielégített gyermek a szülő utáni öröklésről annak a kifejezése nélkül mond le, hogy a lemondás örököstársai vagy ezek egyike javára szolgáljon, az a jogi következménye, hogy a szülőnek a vagyon feletti szabad rendelkezési jogát a kielégített gyermeknek a törvényes osztály-