Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

184 Hiteljog 319. forgó esetben a K. T. 24. §-ában meghatározott cégbitorlási kereset indításának joga meg nem illeti. Ezzel a keresettel ugyanis az id. törvényszakasz szerint csak az élhet, aki a cégbitorlás által „jogaiban sérelmet szenved". Vagyis a cégbitorlási keresetnek jogsértés és nem puszta érdeksérelem az alapja. Jogsértésről pedig csak akkor lehet szó, ha a kifogásolt cégszöveg vagy cégszövegrészlet használata a mindenkori felperesnek törvényen vagy szerződésen alapuló jogát sérti. Pusztán azon az alapon tehát, hogy valamely cég a K. T. rendelkezéseit nem fedi, harmadik személyek a K. T. 24. §-a alapján való beavatkozásra nem jogosultak és pedig abban az esetben sem, ha üzleti érdekeik kívánatossá is tennék, hogy a kifogásolt cégszöveg a törvény rendelkezéseivel összhangba hozassék. A felperes pedig az alperesi céghasználat következtében jogsérelmet nem szenvedett, mert nem is állítja, hogy a kifogásolt cégtoldás (Besztercebányai első magyar) használata őt illetné, avagy hogy arról az alperes vele szemben jogügylet útján lemondott volna. 2. Segédszemélyzet. 319. szám. Segéd Aki a főnökkel szemben alárendeltségi viszonyban áll és egész fogalma, tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét állandóan a főnök részére kötötte le, segédnek tekintendő. E. H. 1906. május 23-án, 1133,1905. V. sz. Elnök: Oberschall Adolf a m. kir. Kúria elnöke. Előadó: Ludvig János a m. kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényállás: Az alperes a miatt tett kifogást, hogy a felperesnek mint segédnek keresete az iparhatósághoz tartozik. Az elsőbíróság ez alapon a keresetet visszautasította. A másodbíróság azonban érdemleges elbírálást rendelt a következő indokolással: Ennélfogva tekintettel arra, hogy az 1884 : XVII. t.-c. 176. §-a csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha az abban meghatározott vitás kérdések a kereskedő, illetve iparos s a tanoncok, segédek vagy munkások között merülnek fel, tehát olyanok között, akik közül az egyik — a szolgálatot teljesítő — a másikkal mint főnök-