Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. A váltóhitelező jogai 173 5. A váltóhitelező jogai. 311. szám. A váltótörvény 49. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a váltó- Kereset a birtokos jogosítva van keresetét, illetőleg visszkeresetét valamennyi váltó- megaján.dékötelezett vagy a váltókötelezettek bármelyike vagy többje ellen szabad kozott ellen, választása szerint intézni és hogy ebben a tekintetben a forgatmányosok sorrendjéhez kötve nincs, valamint a váltótörvény 91. §-ának a váltókötelezettek egyetemleges felelősségét megállapító rendelkezéséből önként következik a hitelezőnek az a joga, hogy bármelyik váltókötelezett megajándékozottja ellen fordulhasson, tekintet nélkül arra, hogy a követelés a többi kötelezettektől esetleg még behajtható. E. H. 1907. február 7-én, 7419/1905. P. sz. Elnök: Grecsák Károly kir. kúriai bíró. Előadó: Adolf Sebestyén a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényállás: Felperes a P. József elfogadó ingóságára végrehajtást vezetvén, kielégítést nem kapott; ezért alperes mint az elfogadó ingatlanai tekintetében megajándékozottja ellen fordult, aki azzal a kifogással élt, hogy felperes keresete időelőtti, mert a váltókibocsátó ellen a követelését még nem érvényesítette. A m. kir. Kúria ennek a kifogásnak nem adott helyet a következő indokolással: A váltótörvény 49. §-a értelmében a váltó birtokosa jogosítva van keresetét, illetőleg visszkeresetét valamennyi váltókötelezett vagy a váltókötelezettek bármelyike vagy többje ellen szabad választása szerint intézni és e részben a forgatmányosok sorrendjéhez sincsen kötve. A törvénynek eme rendelkezéséből és a váltójogi kötelezettségnek a váltótörvény 91. §-ában megállapított egyetemlegességéből pedig önként következik a váltóbirtokosnak az a joga is, hogy amint a több kötelezett közül szabadon választhat, úgy az általa választott egyik kötelezett ellenében a követelésének érvényesíthetését gátló minden akadály elhárítására is jogosult; következéskép felperest annak a jogának az érvényesíthetésében, hogy a tőle elvont kielégítési alapot a váltóelfogadó megajándékozottjától visszaszerezhesse, az a körülmény nem akadályozhatja, hogy a keresetbe vett követelésért egy a váltó kötelékében álló más oly adótárs is felel, akitől a peresített követelést be lehetne hajtani. A jelen perrel érvényesített igény tehát azért, mert az eredeti adósnak adóstársán az érvényesítés még lehetséges, nem időelőtti; miért is a másodbíróság ítéletét megváltoztatni és mivel ez a bíróság érdemben nem határozott,