Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Az öröklés joghatásai 161 Indokok: A sírkő felállítása kegyeleten és szokáson is alapulván, annak költsége hagyatéki terhet képez. Minthogy azonban alperes által e címen felszámított 950 korona az örökhagyó társadalmi állásához és vagyoni viszonyaihoz képest túl aránytalan és alperes azt, hogy felperesek ilyen értékű sírkő felállításához hozzájárultak volna, nem bizonyította, alperes erre az arányban nem álló költségre a felperesekkel szemben nem volt jogosítva s ezekkel szemben csak a megfelelő költségnek megtérítését követelheti. Ezt a költséget az örökhagyó társadalmi állásához és vagyoni viszonyaihoz képest a kir. Kúria 150 koronában állapítja meg. 304. szám. Az örököst az előre kapott érték osztályrabocsátása iránti köte- Osztályralezettség nem terheli, ha az örökhagyó a betudást elengedte; az aján- bocsátás, dékozás az elengedést magában foglalja. Az előre kiadott érték nem természetben, hanem értékben adandó osztályba. E. H. 1908. november 6-án, 2431/1908. P. sz. Elnök: Istvánffy József kir. kúriai bíró. Előadó: Ligetkúthy Iván a kir. Kúriához beosztott ítélőtáblai bíró. A m. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes keresete az örökhagyó által az alperesnek előre kiadott vagyonok osztályrabocsátására irányul és az osztály egyenlősítését kérte vagylagosan vagy úgy, hogy a különbözet-hagyatékhoz tartozott ingatlanok egy részének átengedésével, vagy úgy, hogy készpénzzel nyerjen kielégítést. Felperes tehát az osztályrabocsátást az E) alatti ügylet megtámadása nélkül kérhette, annál is inkább, mert az előre kiadott vagyonrész amúgy sem természetben, hanem értékben adandó osztályba, az előre kiadott vagyonokra az örökhagyóval kötött ügylet érvényességét az osztályrabocsátás iránti kérelem nem érinti. A keresetnek az osztályrabocsátás iránti részét az alsóbírósági ítéletekkel megegyezőleg a kir. Kúria is elutasította azért, mert az örököst az előre kapott érték osztályrabocsátása iránti kötelezettség nem terheli abban az esetben, ha az örökhagyó a betudást elengedte. Már pedig az E) alatti szerződés világos tartalma szerint az örökhagyó azokat a vagyonokat, amelyeknek osztályrabocsátását a felperes követeli, az alpereseknek kifejezetten ajándékul adta, az ilyen módon való háramlás jogcíme az ajándékozás pedig már magában foglalja a betudás elengedését, felperes tehát az ajándékozással szemben csak az. azzal sértett kötelesrészének kiegészítését követelheti. n