Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

142 Magánjog 291. sági viszony létesítése céljából jött létre, hanem ellenkezőleg szerződő felek az öröklési szerződéssel kölcsönös öröklés biztosítását célozták, és mert az a körülmény, hogy a szerződő felek később közös háztartásban éltek, azért nem rontja el a különben törvényesen létrejött öröklési szerződés jogérvényességét, mivel a közös háztartásban való élés egymagában véve nem indokolja az ágyassági viszony fennforgását. Határozat-. A m. kir. Kúria a másodbíróság ítéletét helybenhagyja azért; mert ha bizonyítottnak is lehetne venni azt, hogy az örökhagyó és az alperes között ágyassági viszony állott fenn, ez a körülmény nem teszi erkölcstelen és így jogilag hatálytalan ügyletté a nevezettek között létrejött halálesetre szóló jogügyletet. 291. szám. Öröklési A szerződéses örökösnek a szerződésből származó öröklési joga a szerződés szerződés tárgyát tevő vagyon elajándékozásával meg nem hiúsítható, hatálya, aki tehát az ingatlanokat a szerződéses öröklési jogról tudva szerzi meg ajándékozás útján az örökhagyótól, azokat a szerződési örökösöknek kiadni tartozik. E. H. 1910. március 8-án, 5953/1909. P. sz. Elnök: Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó: Staud Lajos kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az 1893. évi február hó 5-én vagyon hátrahagyása nélkül elhalt id. M. J.-nek két gyermeke volt; fia az időközben szintén elhalt ifj. M. J. a felperes és a II. és III. r. alperesek jogelőde és a leánya M. M. az I. r. alperes. Az apa két gyermekével 1876. évi január hó 2-án a kir. közjegyző előtt egy osztályegyességet létesített abban az értelemben, hogy az apa átruházza leányára a fiú nevére írt és ezáltal bírói árverésen megvett % úrb. telket akként, hogy a 900 frtnyi árverési vételárt az apa sajátjából köteles megfizetni; viszont fia javára biztosította halála esetére a tulajdonát képező összes ingatlanokat azzal, hogy ezek halála után egyedül fiát öröktulajdonul illessék. Az apa utóbb az 1883. évi július 26-án kelt szerződéssel a tulajdonát képezett, a „t.—i" 29., 55. és 64. sz. tljkvekben foglalt 3 8 úrb, telkét a haszonélvezeti jog fenntartása mellett átruházta leányára azzal a kikötéssel, hogy a leány vételár fizetése helyett az atyjának és második nejének élethossziglani haszonélvezetébe