Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

140 Magánjog 289. korlátozza, ellenben a közös végrendelet intézkedése szerint a felperest, illetve másik egynegyed részt a felperes gyermekeinek hagyja. Igaz ugyan, hogy örökhagyó végrendeletének a felperest kötelesrészre korlátozó rendelkezését meg nem indokolta; ámde a per adatai szerint örökhagyónak ez az intézkedése arra vezethető vissza, hogy számolva felperesnek azzal az eljárásával, amely szerint anyai örökségének felét annak megnyílta után rövid idő múlva potom áron eladta, vagyonának felét a felperes gyermekei s illetőleg saját unokái érdekében biztosítani kívánta, amihez a fentebb ismertetett jogelv szem előtt tartásával joga volt. A másodbíróság ítélete tehát abban a rendelkezésében, amely szerint örökhagyónak végrendeleti jogosultsága megállapíttatott, ezekbőt az indokokból hagyatott helyben. 289. szám. Közös A közös végrendeletben a mindkét házastárs által megnevezett végrendelet örökösök vagy hagyományosok javára tett kölcsönös és egymással összevissza-függő (correspectiv) rendelkezés az egyik házastárs halála után a tűivonása, élő házastárs által vissza nem vonható. • E. H. 1907. november 12-én, 8277/1906. P. sz. Elnök: Oberschall Adolf a kir. Kúria elnöke. Előadó: Istvánffy József kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A házastársak az 1880-ik évben kelt és alakilag nem kifogásolt közös végrendeletükben közszerzeményi ingatlanaik tekintetében akként rendelkeztek, hogy ezeknek az ingatlanoknak haszonélvezetét egymásnak biztosítva örökül e vagyonban a nőnek első házasságából származott egyetlen leánygyermekét nevezték meg. A férj halála után az asszony az 1900-ik évben újból tett végrendeletében a közszerzeménynek bizonyult ingatlanról a közös végrendelet rendelkezésétől eltérően mások javára rendelkezett. A közös végrendelet alapján örökösül kinevezett férjét túlélő asszonynak a leánygyermeke az anyja halála után az általa az 1900-ik évben tett végrendeletet megtámadva ahhoz ragaszkodott, hogy a közszerzeménynek elismert ingatlanra nézve az öröklési joga a házastársak által készített közös végrendelet alapján állapíttassák meg. Mindhárom bíróságnak megegyező az álláspontja abban a tekintetben, hogy az asszony a közszerzeményi ingatlannak a férj tulajdonát tevő felerészéről nem volt jogosított végrendelkezni, miből folyólag végrendeletének ide vonatkozó intézkedése ebből az indokból érvénytelen.