Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. m Végrendeleti öröklés 133 hogy a feltevés téves volt, avagy hogy ha a feltevésnek ellenkezője állott be, hatályát veszti. így áll a dolog abban az esetben is, ha a gyermektelen végrendelkezőnek utóbb születik gyermeke, akiről a végrendeletben nem gondoskodott. Nem szorul bizonyításra ugyanis az a vélelem, hogy egy gyermektelen egyén, aki végrendelkezésének külön indokát fel nem említi, azért végrendelkezik más egyének javára, mert gyermeke nincs, avagy hogy gyermeke születhetnék, kizártnak tartja Ha mármost ily gyermektelen végrendelkezőnek később mégis gyermeke születik, természetesnek és igazságosnak tűnik fel, hogy a feltevésben alkotott végrendelet a feltevés ellenkezőjének beállása következtében hatályát veszítse, és a gyermek előtt elhunyt szülő után a végrendeletre tekintet nélkül örököljön. Hogy a végrendelkező a végrendelet visszavonásáról nem intézkedik, az esetre nem bír kihatással, mert a végrendelet a gyermek születése által már is hatályt veszít. A bírói gyakorlat által megállapított jogszabálynak hason esetre alkalmazása különös kifejezést talál a kir. Kúria 7487/98. és 9367/891. sz. ítéleteiben. A most kifejtettekre figyelemmel nyilvánvaló tehát, hogy a néhai H. N. és Sz. K. házastársak által az 1859. évben alkotott végrendelet, annak következtében, hogy H. N. másik neje B. T.-töl az 1865. évben gyermeke született, hatályát vesztette, és e gyermek atyját túlélvén, ennek egész hagyatékát a törvényes öröklés alapján követelhetné. Mindamellett H. N. gyermeke, H. M. I., illetve engedményese Z. T. a végrendelet érvénytelenítése iránti kérelmével elutasítandó volt és javára több jogot, mint a kötelesrészre jogosultságát megítélni nem lehetett; mert a gyermek utóbbszületéséből, a végrendelkező akaratának megváltoztatása csak a vélelem alapján, következtetés útján lévén megállapítható, nem pedig a végrendelkezőnek saját külön ténye folytán; a mellőzött gyermeknek születése egymagában a végrendeletet csak hatálytalanná teszi, nem pedig egyszersmind semmissé, érvénytelenné és így ez a vélelem nem zárja ki azt, hogy az utóbb bekövetkezett tények tekintetbe vételével lerontottnak tekintessék s különösen akkor, ha bizonyíttatik, miszerint a végrendelkező a gyermek születése után oly lépéseket teszen, avagy akként