Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Végrendeleti öröklés 125 Ellenben a hagyatéknak azon értékére nézve, mely a gyermek törvényes osztályrészét meghaladja, a szülők teljes szabadsággal jelölhetnek ki nemcsak serdületlen vagy serdült, hanem nagykorú gyermeküknek is utóörököst; s következve az erre irányzott helyet­tesítési intézkedésük az örökségre hivatott gyermek végrendelkezési jogát, a hagyaték utóbb említett része tekintetében kizárja. Indokok: Tekintve, hogy az 1836. évet megelőző törvényeink szerint a szerzeményi vagyonra vonatkozó végintézkedések szabad gyakorlatában egyedül a jobbágyok voltak korlátolva, amennyiben ezek szerzeményes ingatlan javaiknak csak fele részéről rendelkez­hettek (Hk. III. rész 30. cím, 1. §.) végrendelet és törvényes leszámlá­zok nem létében pedig szerzeményes javaik egészen a földesúrra szálltak, s ezen szigor, a szabad rendelkezés alá eső szerzemény fele része tekintetében csupán az által enyhült, hogy a (Hk. III. rész, 30. címének 4. §-a) a jobbágyoknak azt a jogkedvezményt engedte meg, hogy serdületlen korú örökösüknek azon esetre, ha az e kor­ban halna meg, végrendeletileg helyettest nevezhessenek; tekintve, hogy ezen kivétellel, mely egyébként az 1836 : IX. t.-c. 9, §-a és 1840 : VIII. t.-c. I. §-a által már megszüntettetett, Magyarországban a szerzeményi vagyon tekintetében mindenki kor­látlan végrendelkezési joggal bírt (Hk. I. rész 5. és 57. címei és 1715 : XXVI. t.-c. 3. §-a), s ebből folyólag oly intézkedéstől sem volt eltiltva, mely szerint közvetlen örökösének meghagyhatta, hogy a reá szállott örökséget halála után, vagy más meghatározott eset­ben egy megnevezett utóörökösnek hagyja; tekintve, hogy ezen végintézkedési jogot, mely hitbizományi helyettesítésnek (substitutio fideicommissaria) ugyan kifejezetten sehol sem neveztetett, s melyben e fennebb említett jobbágyi örökös helyettesítés önként beolvadt, — a szokás annyira kitágította, hogy az 1852. évi november 29-én kelt ősiségi nyiltparancs 6. §-ának megszorító módosítása előtt, illetőleg a törvényes osztályrész intéz­ményének megalkotása előtt, sem bizonyos ízekre korlátozva nem volt, sem a leszármazó törvényes örökös által kitagadás miatt érvé­nyesen meg nem támadtathatott; tekintve ellenben, hogy a szabad végintézkedés ilyen mérvű kiterjedését az ideigl. törv. szabályok (országbírói értekezlet) a leszár­mazó törvényes örökösök, illetőleg az életben lévő szülők javára megállapított törvényes osztályrész (kötelesrész) erejéig végkép meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom