Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Végrendeleti öröklés 119 A végrendelet amaz intézkedéséből azonban, hogy örökhagyó egyedileg megjelölte ama vagyontárgyakat, amelyeket halála esetére örökségképen az utána törvényes öröklésre hivatottnak juttatni kívánt, sőt ezek egyikét, II. r. alperes jogelődét kifejezetten a kötelesrészre szorította és hogy a hitbizományul szánt vagyonára vonatkozólag a hitbizomány felállításának nem sikerülte esetére is intézkedett, éspedig nem a törvényes örökösök javára, nyilvánvaló az is, hogy örökhagyó a hitbizományul szánt vagyont nem kívánta a törvényes örökösöknek juttatni. Ily körülmények közt figyelemmel arra a jogszabályra, hogy az örökhagyó akarata lehetőleg közérvényre juttatandó, habár örökhagyó akarata a maga teljes egészében végre nem hajtható, végrehajtandó addig a határig, ameddig azt a törvény, illetve az ezt pótló joggyakorlat megengedi, vagyis a csupán egy fokra szorítandó utóörökléssel, mint amely örökhagyónak a végrendeletben kifejezett akaratához mégis a legközelebb áll. Ezzel a korlátozással pedig örökhagyó végrendelete 12. pontjának harmadik bekezdésében kifejezett akarata végrehajtható. Nem akadályozza azt az örökösnevezés hiánya, mert örökhagyó a végrendelet 12. pontjának harmadik bekezdésében a hitbizomány tárgyául kijeiölt vagyonra ugyanazokat rendelte örökösül ugyanazon sorrendben, mint akiket a végrendelet 1. pontjában a hitbizomány birtokosául kijelölt, ezek között pedig első helyen névszerint is megnevezve II. r. alperes szerepel. Örökösnevezés tehát nem hiányzik s az örökösök kiléte iránt kétség fenn nem foroghat. 278. szám. Ha az örökhagyó végrendeletében akként intézkedett, hogy az Feltétel örökös magtalan elhalálozása esetére utóörököst rendelt s a hagyatéki utóörök tárgyaláson az érdekeltek közt a végrendelet alapján egyesség jött nevezés létre: az örökös a végrendeletet azon az alapon, hogy az utóörökös kirendelése már eredetileg érvénytelen volt, meg nem támadhatja; de az utóöröklési rendelkezés hatályon kívül helyezését sikerrel azon az alapon sem követelheti, hogy neki utóbb gyermeke születvén, magtalanu1 már el nem halhat, mert a magtalan elhalálozás értelme az, hogy halálakor ne legyenek gyermekei. E. H. 1911. december 13-án, 2186 1911. P. sz. Elnök. Günther Antal a kir. Kúria elnöke. Előadó: Pap István kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A peres felek atyja 1898. augusztus hó 29-én kelt végrendeletében vagyonáról akkép rendelkezett, hogy azt fia a