Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 2. kötet (Budapest, 1929)

sz. Általános szabályok 3 egymagában megállapítja a könyvecskékre elhelyezett betéteknek s ezek kamatainak a hagyatékba tartozását. Ezt a megállapítást és indoklást a másodbíróság és a kir. Kúria is határozataikkal elfogadták. 202. szám. Az örökhagyó halálakor még nem létező és meg sem fogant Öröklési személy örökös nem lehet. Következéskép a még meg nem született képesség, és meg sem fogant személyeknek örökösül való kijelölése csak mint utóörökösnevezés bír joghatállyal. E. H. 1907. május 21-én 10.227/19C6. P. sz. Elnök: Istvánffy József kir. kúriai bíró. Előadó: Lallossevits János kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az 1892. évben elhalt örökhagyó 1890. évben kelt és alakilag meg nem támadott végrendeletében akként rendelkezett, hogy összes vagyonában általános örökösei a még életben lévő egyetlen leányának törvényes házasságából születendő gyermekei, illetve unokái legyenek; ha pedig leányának leszármazói nem lennének, abban az esetben a vagyon feléről leánya szabadon rendelkezhet, a vagyon másik felét pedig öröklik a végrendelkező nővérének törvényes gyermekeitől származott törvényes unokái, akik az öröklendő vagyonban áganként osztozkodnak. Az örökhagyó leánya törvényes leszármazók hátrahagyása nélkül halván el és miután a vagyon feléről férje javára végrendelkezett, bekövetkezett az örökhagyó végrendeletében tűzött az a feltétel, amely szerint az örökhagyó után maradt vagyon felére nézve az örökhagyó nővérének unokáira nézve nyilt meg az öröklés. Az örökhagyó nővérének négy gyermeke volt, ezek közül az egyik még a feltétel beállta előtt egy gyermek hátrahagyásával elhalt (I. ág); a másik kettő a feltétel beálltakor életben van és gyermekeik vannak (II. és III. ág); a negyedik gyermek életben van, de nőtlen (IV. ág.). A végrendelet tartalmát mind három bíróság egymással megegyezően akként értelmezte, hogy az örökhagyó végrendelete értelmében örökösödésre hivatva vannak nem csupán a feltétel beálltával már megszületett, hanem az ezután születendő unokák is és csak abban tértek el egymástól, vájjon a még ezután születendő unokák örökösöknek, avagy utóörökösöknek tekintendők-e? 1*