Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)
66 Magánjog mak azok által való megterhelésére vonatkozó különös eljárást szabályok és feltételek felsorolása e döntvény feladatkörén kívül esik. Ki kell azonban emelni, hogy az ily kölcsönök mindenkor csak a terhelt javadalom jövedelméből törleszthetők, s azok törlesztésére maga az egyházi javadalom állaga el nem idegeníthető. Jogi természetüket tekintve az egyházi javak tilalmára vonatkozó törvények, mint közcélok szolgálatában állók, a közjog keretébe tartoznak, rájuk tehát az idevonatkozó jogelvek nyernek alkalmazást. Ezek szerint az egyéni akarat a közjogi törvények uralmának feltétlenül alá van rendelve, mely azoknak kényszerítőerejével szemben teljesen hatálytalan. Jus publicum privátomra pactis mutari non potest. A közjogban gyökerező jogról lemondani nem lehet, s a benne rejlő kényszerrel szemben a felek minden törekvése, mely annak meghiúsítását célozza, sikertelenAmennyiben tehát az ilyen törvény az állandóan követett ellenkező gyakorlat által érvényét nem vesztette, az ellenére létrejött cselekmény, mintha meg sem történt volna, a célba vett jogeredményt elő sem idézheti. Önként értetik, hogy ily törekvések, mint a törvény által feltétlenül megvédendő közérdeket sértők, bírói segélyben nem részesíthetők s ha az mégis megtörtént volna, következményei,, mint az állam jogrendjét veszélyeztetők, fenn nem tarthatók, mert ellenkeznék a közjog sarkalatos elveivel, hogy annak absolut kényszerítő rendelkezéseit a magánfelek egyéni érdekeik érvényesítése céljából bármi módon meghiúsítsák s ezzel azokat közcélt szolgáló rendeltetésüktől megfosszák. Az előrebocsátottakból kitűnik, hogy a fennforgó vitás elvi kérdés egyedül a telekkönyvi szabályok szerint el nem dönthető. Az itt szóban forgó és döntő jelentőségű telekkönyvi akadály meghatározásánál sem lehet a szorosan vett telekkönyvi szabályok korlátai közt maradni, mert kétségtelen, hogy ezektől eltekintve, minden absolut törvényen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom oly telekkönyvi akadályt létesít, melyet a bíró hivatalból is mindenkor figyelembe venni tartozik anélkül, hogy annak külön telekkönyvi kitüntetése szükséges volna. Ami már a feltett kérdést közvetlenül telekkönyvi szempontból illeti: szabály, hogy oly esetben, midőn valamely bejegyzést telekkönyvi akadály gátol, a telekkönyvi hatóság azt megtagadni.