Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

32 Magánjog ben száll át, ha a férj a gyermek létezéséről tudomással nem bírt, avagy ha a szükséges törvényes lépések megtételében akadályozva volt, következőleg a férj ezt a személyéhez kötött jogát halálesetre szóló intézkedéssel sem ruházhatja át másra. Ez a jogszabály az örökösödési perekben is alkalmazandó. E. H. 1906. évi június hó 15-én 15981905. P. sz. Elnök: Istvánffy József kir. kúriai bíró. Előadó: Lallossevits János a kir. Kúriához kisegítőül beosztott ítélőtáblai bíró. Tényvázlat: Az 1902. szeptember 26-án elhunyt örökhagyó 1902. augusztus 22-én alkotott végrendeletében kijelentvén, hogy az első neje által első házasságuk tartama alatt szült kiskorú fiúgyermek nem tőle származik azt az öröklésből kizárta, összes vagyonáról második neje és második házasságából származó szintén kiskorú gyermeke javára rendelkezett és meghagyta második nejének, hogy az első házasságából származó gyermek törvénytelen származásának kimondásához szükséges joglépéseket tegye meg. Ezzel a végrendelettel szemben az első házasságból származó kiskorú anyjának és az árvaszék által kirendelt ügygondnoknak képviselete mellett keresettel lép fel az örökhagyó özvegye (második neje) és az ennek mint gyámnak képviseletében lévő, örökhagyónak a második házasságból származó kiskorú gyermeke ellen öröklési jogának megállapítása és köteles részének kiadása iránt. Ebben a perben az alperes viszonkereset útján kéri a felperes törvénytelen származásának megállapítását. Az örökhagyó és első neje között a házasság 1880. január 21-én köttetett, de a házasfelek csakhamar különváltak és az örökhagyó neje ellen 1885. január 28-án a valópert meg is indította, mely perben a házasfelek az 1885. december 28-án hozott végzéssel ágy és asztaltól 3 hóra elválasztattak; az elsőbírósági ítélet meghozatalakor: 1886. okt. 25-én az örökhagyó más nővel, neje pedig más férfival élt együtt, aki őt utóbb nőül is vette. A válóperben 1887. november 4-én hozatott meg a harmadbírósági ítélet, mellyel a házasság engesztelhetetlen gyűlölség okából végleg felbontatott. A felperes ezen házasság tartama alatt az 1886. évi december 21-én született. Ezen tényállás alapján az elsőbíróság ítéletében a felperest