Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

ig6 Magánjog IOI­tember i-én felperestől 4000 frt értékű 4V2 %-os regale-kötvényt kölcsön vett. Minthogy pedig alperes maga sem állítja, hogy a közadós cég a kölcsönvett értékpapírokat felperesnek természetben visz­szaadta, vagy azok értékére a felperes által beismert összegnéí többet törlesztett volna, felperes követelése ekként valódinak el­ismerendő s a csődkövetelések Il-ik osztályába sorozandó. Az e címen felperest megillető követelés összege pedig nem 973 frt 57 krban állapítandó meg, mint azt a másodbíróság meg­állapította, hanem a kereseti felszámításhoz képest 1093 trt 57 krban ; mert az értékpapírokban kapott kölcsön ellenkező megálla­podás hiányában ugyanolyan értékpapírokban lévén visszafize­tendő, ebből folyólag a természetben vissza nem szolgáltathat6 értékpapírok egyenértékének megállapításánál nem az értékpapí­roknak a kölcsönadás napján volt árfolyama, hanem a készpénz­beli visszatérítés kötelezettségének beállta idejében volt értéke az irányadó; alperes pedig azt, hogy a kérdéses regale-kötvények árfolyama a csődnyitás és csődbejelentés idejében is névértéken alul állott volna, nem állította; és mert habár a kelet és lejárat nélküli A) alatti okiratr mely — miután más ügyre vonatkozása ki nincs mutatva — a D) alatti elismervényben említett kölcsönügyletre vonatkozónak tartandó, jelen alakjában a váltó erejével nem bír is, az a körül­mény, hogy a közadós cég ezt az okiratot 4000 frtról állította ki, különben is csak azt a magyarázatot engedi, hogy a közadós a kölcsönvett értékpapírokat 4000 frt értékben vette át és vissza nem adásuk esetére ennek az összegnek fizetésére kötelezte magát; az értékpapíroknak 1891 szeptember i-én volt tőzsdei árfolyama tehát közömbös levén, a felperes által törlesztettnek elismert 2906 frt 43 kr. levonásával felperes követeléseként még 1093 frt 57 kr. marad fenn. Felperes keresetének tehát egész terjedelmében feltétlenül kellett volna helyt adni; minthogy azonban felperes az elsőbíró­ság Ítélete ellen, mely a pert neki megítélt főesküvel döntötte el, felebbezéssel nem élt s e szerint ebben megnyugodott, a másod­bíróság ítéletét a felperes által neheztelt feltétlenül elutasít6

Next

/
Oldalképek
Tartalom