Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)
Követelések megszűnése és elévülése 183 fizetéseket teljesítettek. P. T. a részletfizetésekkel elsősorban követelésének 34% kamatait törlesztette s csak a mindenkori maradékot számolta el a tőke törlesztésére, sőt időközben az egyelőre csak felfüggesztett árverést többszörösen felújította s ismét elhalasztotta. I. J. le is akarta fizetni P. T. követelésének maradékát, még pedig a bíróság közbenjöttével, de mivel a felek a hátralék összege tekintetében meg nem egyezhettek: az eljárás sikerre nem vezetett. Utóbb L J. (felperes) tartozását az alperes hitelezőnek a bíróság közbenjötte nélkül fizette ki. A fizető adós: I. J., pert indít a volt hitelező P. T. ellen és keresetében a szerinte tartozatlanul fizetett 765 frt 86 kr. visszafizetésére kérte P. T. alperest köteleztetni." A kereseti igény szempontjából felperes egyebek közt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szóbanforgó egyesség a közte és P. T. között fennállott előbbi jogviszony újítását képezi, amellyel szemben az előbbi viszony alapjául szolgált ítélet és végrehajtási végzések már elvesztették jogi hatályukat s a felek közti viszonyt az egyességkötés óta már csakis az szabályozhatja s ebből felperes arra a következtetésre jut, hogy miután a D) alatt másolatban bemutatott egyességben az adósok nem lettek 24%-os kamatok fizetésére kötelezve, ők többé nem tartottak P. T.-nak 24%-os kamatokat fizetni, hanem az elmulasztott fizetési határnaptól — 1875. évi okt. 26-tól — számítva csak 6%-os kamatot és csupán a fizetni elmulasztott 693 frt 12 krnyi összeg után. S ez a kamatkülönbözet és az újabban kitűzött árveréseknél felmerültként felszámított, de a valóságban fel nem merült költségek együttes összege eredményezi a keresettel visszakövetelt 765 frt 86 krt. Az alperes egyébirányú védelme közben a kereset alaptalanságát azon az alapon is vitatta, hogy a D) alatti egyesség nem újítás s az a közte és felperes, valamint ennek fivére mint közvetlen adósai között fennállott viszonyon lényegében semmit sem változtatott. Az elsőbíróság felperes keresetét egt íben eluí-' -utotta, s felperesnek az általa vitatott kötelemújításból merített álláspontja tarthatatlan voltát illetően az ítélet indokolásában a következőkkel érvelt:
