Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Több hiteleid es több adós viszonya 167 jogutódát, felperes kérte a keresetben felszámított 897 frt 40 kr. tőke meg-, illetve visszafizetésére kötelezni. Az alsóbíróságok a kereset alapján alperest a követelés egy részének megfizetésében elmarasztalták. A A/V. Kúria. Mindkét alsóbíróság ítéletének megváltoztatásával felperes a keresettel elutasíttatik. Indokok: Ha az egyenes adós a lejárt követelést a hitelezőnek meg nem fizeti, a kezesnek jogában áll vagy az egyenes adóstól — esetleg per útján is — biztosítást szerezni, vagy a hitelezőtől követelni, hogy amennyiben őt a kezesség alól fel nem mentené, a követelés megfizetését jogainak átengedése mellett tőle elfogadja. Felperes mint kezes ilyen joggal nem élt és midőn alperes mint a hitelező U. V. örököse, a marasztaló ítélet alapján ellene végrehajtást nyert, a végrehajtást rendelő végzés ellen sem használt jogorvoslatot, habár a végrehajtatóval még a harmadbírósági ítélet hozatala előtt birói megintés útján közölte, hogy az egyenes adósoknak végrehajtási alapul szolgálható ingatlan vagyonuk van s így a marasztaló ítéletben felvett az a feltétel, hogy felperes, mint kezes csak annyiban tartozik fizetni, amennyiben a hitelező az egyenes adósoktól kielégítést nem nyerne, be nem állott. Ily körülmények között nemcsak alperes, illetve jogelőde, követtek el mulasztást az által, hogy az egyenes adósok ellen 1873—1885. évig végrehajtást nem kértek, s hogy felperes ellen a végrehajtást szorgalmazták anélkül, hogy előbb az egyenes adósok ingatlanára végrehajtást vezettek volna, s így kizárólag alperes terhére nem róható, hogy felperes a végrehajtási eljárás súlya alatt alperes követelését teljes összegben kifizetni kénytelen volt. De eltekintve attól, hogy felperesnek módjában állott volna a megkárosítást jogszerű úton magától elhárítani, felperes kártérítési keresetével elutasítandó volt, mert a hitelező a kezes irányában cí.^k annyiban felelős, amennyiben az adósság behajtása körül késedelmessége által a kezesnek megtérítési visszkeresetében kárt okozott. Már pedig felperes épen az R., S. és T. alatt csatolt telekkönyvi másolatokkal bizonyította azt, hogy ugyanaz a vagyon, amely az egyenes adósoknak akkor volt, ami-