Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Több hitelelő és több adós viszonya 163 -megjelölt részét feloldani, a fellebbezési bíróságot további eljárásra és új határozat hozatalára utasítani kellett. 82. Szám. Kezesség. A kezesség jogi fogalmánál fogva és eltérő kikötés nélkül «sak személyes biztosítást jelent és a kezes vagyonára ? hitelező zálogjogot csak akkor szerezhet, ha ezt a kezes a kezességi, esetleg külön okiratban a zálog tárgyának kijelölésével, vagy legalább az általános biztosítás megadásával megengedte, vagy ha a kezes ellen marasztaló bírói határozat hozatik. E. H. 1892. évi október hó 19-én 9355/1891. P. sz. Elnök: Szabó Miklós, a kir. Kúria elnöke. Előadó: Süteő Rudolf kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az 1873. éyi február 28-án kelt adásvételi szerződés 6. pontja szerint az alperesek jogelőde néh. K. J. az említett adásvételi szerződéssel a felperesnek M. O. Gy. által eladott ingatlanok 720 frtban meghatározott vételára erejéig a felperes vevő irányában kezességet vállalt az abból keletkezhető kár biztosítására, amely vevő felperest abból érhetné, hogy a vevő a vétel tárgyát tevő ingatlantól amiatt, hogy az eladó tulajdonjoga csak határozatlan arányban volt az eladott ingatlanra bekebelezve, a tulajdoni arány megállapításánál eleshetnék. A kezes: K. J. ingatlanaira felperes az említett adásvételi szerződésben vállalt kezesi kötelezettség alapján az 1875. évi 2342. és illetve 1877. évi 1834. számú végzéssel az esetleges 720 frt kárösszeg erejéig zálogjogi előjegyzést eszközölt ki és a telekkönyvi hatóságnak idevonatkozó végzése jogerőssé is vált. Felperes előjegyzett zálogjogának igazolása és ez úton bekebelezése iránt indította keresetét az alperesek, mint az elhalt K. J. kezes örökösei ellen. Az alróbíróságok a kereseti kérelemnek megfelelő marasztaló határozatot hoztak. A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasíttatik. Indokok: Nem minden követelés adván jogot a hitelezőnek zálogjog szerzésére, olyan esetben, amidőn a hitelező követelésének érvényesítése nélkül per útján egyedül az általa előlegesen kieszközölt zálogjog előjegyzését igazoltnak kimondani, illetve azt kéri, hogy zálogszerzéshez való joga bírói ítélettel 11*