Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Magánjog 14 évet betöltött kiskorúak szabadon csak arról rendelkezhetnek, amit szolgálatuk és munkájuk által szereznek; az pedig kétségtelen, hogy a kiskorú által habár saját kereskeresményéből vett sorsjegyre esett nyeremény nem eredménye a kiskorú munkájának, vagy szolgálatának s az ilyen a véletlen szerencse utján nyert vagyon felett a kiskorút a jelzett törvényszakasz alapján a rendelkezési jog meg nem illeti, P. B.-nak az a ténye tehát, hogy kiskorúsága idején alperessel kiegyezett olykép, hogy peressé tett 9000 koronás igényének kiegyenlítéséül 4000 koronát elfogadott, annak folytán, hogy ez által a kiskorúnak az a törzsvagyona, melyhez a véletlen szerencse utján jutott, állagában kevesbedett, az 1877 : XX. t.-c. 20. §-a d) pontja értelmében gyámhatósági jóváhagyás hiányában semmis, s így erre az egyességre, mint jogmegszüntető tényre alperes sikerrel nem hivatkozhatik, A kir. Kúria a másodbíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. 65. szám. Azzal, hogy az 1877 : XX. t.-c. 33. §-ában és ezzel kapcsolatban a gondnokság alá helyezésnek a cselekvőképességre megállapított hatálya bizonyos időponthoz (a gondnokság alá helyezést elrendelő határozatról szóló hirdetmény hírlapi első megjelenését követő naphoz) köttetett, még nincs kimondva az, hogy a gyengeelméjüek által ezen időpont előtt kötött ügyletek feltétlenül érvényesek és a bíró nincs elzárva attól, hogy az ilyen ügylet érvényességét az anyagi jog szempontjából megbírálhassa. E. H. 1910. évi június hó 8-án 623/1910. P. sz. Elnök: Zachár Emil kir. kúriai tanácselnök. Előadó : Selcz József kir. kúriai bíró. Tényvdzlat: Az X-i kir. törvényszéknek 1906. évi július hó 25-ik napján 7733. sz. a. hozott jogerős ítéletével az 1877 : XX. t.-c. 28. §-ának b) pontja alapján gondnokság alá helyezett felperes, a gyámhatóságilag részére kinevezett gondnoka utján a közte és az alperesek között az 1905. évi november 11-ik napján létesült adásvételi szerződésnek és az ennek alapján eszközölt telekkönyvi bejegyzésnek érvényességét támadta meg az ügylet kötése idején már fennforgott gyengeelméjűsége alapján. Az alperesek egyebek közt azt is vitatták, hogy mivel a felperes cselekvőképességét csak a gondnokság alá helyezés szün-