Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

Ürbér és hasonló jogviszonyok 101 Azon esetben, midőn a volt földesurak és volt úrbéresek között lefolytatott úrbéri rendezési per következtében a volt úrbéresek erdőilletősége kiszakasztatott, de a volt úrbéresek közül némelyektől bárki ezeknek erdőilletményeiből annyit szerzett meg, hogy összes ily erdőilletménye száz katasztrális holdat meg­halad, követelheti-e az ország erdélyi részeiben úrbéri úton illet­ményének külön kiszakítását ? (123/1884. úrb. számhoz.) Határozat: Azon esetben, midőn a volt földesurak és volt úrbéresek között lefolytatott úrbéri rendezési per következtében a volt úrbéresek erdőilletősége kiszakasztatott, de a volt úrbéresek közül némelyektől bárki ezeknek erdőilletményeiből annyit szer­zett meg, hogy összes ily erdőilletménye száz katasztrális holdat meghalad, az ily szerző erdőilletményének külön kiszakítását az ország erdélyi részeiben úrbéri úton nem követelheti. Indokok: Az 1880: XLV. t.-c. 1. $-a által az ország erdélyi részeire nézve az 1871 : LIII. törvénycikkből csak a 80. §. lévén hatá­lyon kívül helyezve, ugyanennek többi szakaszai érvényben hagyat­tak, fennáll tehát annak 72. $-a is, mely az erdei haszonvételek elkülönítésére vonatkozólag a 32. §-t ezen országrészekben is alkalmaztatni rendeli, eszerint pedig a volt úrbéresek számára kihasítandó erdőtér mint ezeknek közös erdője kezelendő s a gazdálkodás az ily erdőkre nézve fennálló vagy kibocsátandó szabályok szerint a közigazgatási hatóságok felügyelete alatt gyakorlandó. E törvény tehát az úrbéri erdőjárandóság feloszthatatlan­ságát állapítja meg, tekintet nélkül az egyes volt úrbéresek illet­ményeinek holdszámára. Az 1880: XLV. t.-c. 25. §-a az arányosítás tárgyát képező közös birtok feloszthatóságáról intézkedvén, az erdőkre vonat­kozólag 2. a) pont alatt a külön kiszakíthatás jogát a volt földes­urak saját és volt úrbéreseik összilletményeire nézve állapítja csak meg, ez utóbbiak egyéni illetményeinek kiszakításáról pedig nem intézkedik, ellenben a 2. b) pont megállapítja azt, hogy mind­azon többi — tehát a volt földesurakon és volt úrbéreseken kívül levő — részesfelet, kinek illetménye 100 kataszteri holdat meg­halad, egyéni illetményének kiszakítása illeti, meg. Ezen többi részes fél alatt azon birtokosok lévén értendők, kiknek úrbéreseik nincsenek, de a közös erdőből részesülésre jogo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom