Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 1. kötet (Budapest, 1918)

90 Magánjog 40. az is következik, hogy ha a zálogtárgy oly minőségű, hogy állagának épségbentartása felett, függetlenül annak birtoklásától, őrködni lehet, — mint a jelen esetben, midőn felperes, kiről felteendő, hogy a zálogba adott értékpapirosok sorsolási számait magának feljegyezte, minden nehézség nélkül nyilvántarthatta a kisorsolásokat: ezen nyilvántartás általi őrködés és gondoskodás a zálogtartó hitelezőre nem háramol, hacsak aziránt a szerződő felek közt külön megállapodás létre nem jött; de ilyennek létrejöttét felperes nem is állította. A kir. törvényszék a zálogtartó hitelező gondosságát tehát csak annyiban tartja kötelezőnek, amennyiben a tárgy birtoklása nélkül, annak állagának épségbentartása nem eszközölhető; a birtoklás nélkül lehetséges gondoskodás a zálogtulajdonost terheli, mint kinek érdekében áll elsősorban tulajdona felett őrködni és ezt értékcsökkenéstől megóvni. A hivatalból meghallgatott szakértők véleménye alapján továbbá az sem volt megállapítható, hogy léteznék oly kifejlődött általános kereskedelmi szokás, amely szerint a pénzintézetek, hasonló körülmények között, a sorsolások nyilvántartását és a kisorsolt értékpapírok beváltását külön megállapodás nélkül is teljesíteni tartoznának. Mindezekből tehát az következik, hogy ha a kisorsolás alperes figyelmét kikerülte és abból felperesre kár is háramolt, ő annak megtérítésére nem kötelezhető, mert a kisorsolt zálogleveleket sem volt köteles beváltani felperesnek külön felhívása nélkül. A másodbiróság az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta a következő indokolással: keresetének jogalapját bizonyítani tartozó felperes az általa felhozott állítások igazolása végett kereskedelmi szokásra nem hivatkozott, sőt a vitás kérdést illetően ilyennek létezését nem is állította; a fennforgó esetben tehát, amidőn jogelv alkalmazásáról van szó, szakértők meghallgatása helyt nem foghatván: az elsőbíróság ítéletét a meghallgatott szakértők véleményére alapított indokok elhagyásával az abban felhozott egyéb indokoknál fogva és azért is helyben kellett hagyni; mert sem a letét, sem a zálogügylet fogalma nem foglalja magában azt a kötelezettséget, hogy a letéteményes vagy zálog-