Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 2. kötet. Kötelmi és öröklési jog (Budapest, 1930)

hitelező a jogszabta előfeltételek alatt a kötelességmulasztó adóstól nem vagyoni káráét is megfelelő pénzbeli kiirtérítést — olégfételt — követelhet; :i kötelem tehát, ha eredetileg vagyoni értékkel nem biró szolgáltatásra irányult is, pénzbejíí követeléssé változhatik át. A szolgáltatás lehetséges fajai közül a 945. §. különösen kiemeli a nemlegeseket (nemtevésben állókat), nehogy a ,,szolgáltatás" szó ez iránt kétséget támasszon; a tevőleges szolgáltatások közül pedig a valaminek ..adásában" állókat (a dologszolgáltatásokat) azon különleges szabályokra figyelemmel, amelyek ezekre vonatkozólag több tekintetben állanak. A kötelem tartalma a szolgáltatás követelbetésében áll, amivel a birói úlon való érvényesíthetőség rendszerint együtt jár. Azonban a szolgáltatás kikényszerílhetösége nem tartozik a kötelem lényegéhez. A Tj. ismer meggyengült hatályú, tökéletlen kötelmeket, például a játékból vagy fogadásból eredő követelésekel, vagy a házasság közvetítéséért igért alkuszdíj iránti követelést. Ezeket birói úton érvényesíteni nem lehel, az adós beleegyezése nélkül beszámításra sem alkalmasak, megújításuk esetében ismét csak ugyanily tökéletlen kötelem keletkezik, de annyiban mégis érvényes kötelmek, amennyiben hatályosan teljesíthetők. Bírói uton nem érvényesíthetőknek a Tj. oly kötelmeket jelent ki, amelyeknek eltiltására nem lát ugyan elegendő okot, de amelyeket mégis helytelenít és ezért birói oltalomban, részesíteni nem akar. Az a körülmény, hogy a követelés birói uton nem érvényesíthető, hivatalból veendő figyelembe. Egészen más szempontból birálandók el azok a kötelmek, amelyekre nézve a Tj. formai kelléket állít fel, de úgy, hogy a teljesítés pótolja a kellék hiányát. Ily esetben a teljesítés elölt egyáltalán nincs kötelem; a teljesítés után pedig a kötelem, olyannak tekintendő, mintha kezdettől fogva teljes hatályú lett volna. Az elévült követelések sem esnek a Tj. szerint a bírói úton nem érvényesíthető követelések fogalma alá. Hatályában az elévült követelés is jelentékenyen meg van ugyan gyengítve, de korántsem olyan mértékben, mint a bírói úton nem érvényesíthető kötelem. De nem azért, mintha a törvény a kötelmet magát helytelenítené, hanem az adós iránti tekintetből. Az eltérések közül amelyek a tökéletlen hatályú követelések e két faja között fennforognak, legfontosabb az, hogy az elévülés csak a tél kitogására vehető figyelembe, míg a naturális kötelemnél hivatalból veendő figyelembe a követelés é r vény e s í t h e t et len s ége. A teljes hatályú kötelem alapján az adós rendszerint egész vagyonával felel: vannak azonban olyan esetek, amelyekben az adós felelősssége törvénynél fogva bizonyos vagyontárgyakra van korlátozva. A felelősség korlátozását a Tj. a feleknek is megengedi. Az ilyen megállapodás azonban nem az adós kötelezettségét, hanem csak a szolgáltatás kikényszerítése végett igénybe vehető kielégítési alapoL korlátozza. '• . >»..'•. • .1 , '•.*£?'' A kötelmi jogban a lelek autonómiájának tág tere nyílik; a kötelmeknek bár nem egyetlen, de legfontosabb forrása a felek akarata és ahol a Tj. kötelmi viszonyok szabályozásába bocsátkozik, a felállított jogtétel ott is legtöbbször szerződéspótló vagy értelmezési szabály, ritkán kényszerítő természetű. Általános keletkezési alapul azonban a Tj. — az élö joggal egyezően — csak a kétoldalú jogügyletet — a szerződést — ismeri el; az egyoldalú csak annyiban elegendő kötelem megállapításához vagy megváltoztatásához, amennyiben a törvény így rendelkezik. A harmadik rész általános szabályai alá nemcsak azok a kötelmek esnek, amelyek ezen a részen, hanem azok is, amelyek a törvénykönyv más helyén vagy más törvényeken alapulnak. Az anyag beosztása a harmadik részben az, hogy a Tj. az I—V. címben a kötelmekre vonatkozó általános szabályokat, a VI—XIV. címben — csoportosítva — a főbb jogügyleteket (a társaságot a tárgy rokonságánál fogva a jogközösség szabályaival kapcsolatosan), a XV. és XVI. címben pedig a közvetlenül a törvényből eredő kötelmeket tárgyalja. 4 —