Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

mányi szuperior, az örmény szertartású egyházközségeket pedig a megyéspüspök képviseli, — ha pedig eme utóbbi egyházközségeknek a püspöki szék jóváhagyta alapszabályai vannak, a közgyűlés vagy az állandó választmány. (Kovács i. m. 275.) Az egyes exemptus kongregációkat a szervezet szerinti provinciális (pl. a piaristákat a Budapesten székelő rendfőnök, a Szervita- és írgalmas-rendeket ezek budapesti provinciálisa, a Ferencrendi provinciát a rend tartományfőnöke, a Karmelitarendet a győri perjel, a Minorita-rendet a tartományi főnök, míg a Minorita-rend vezetése alatti plébániákat a megyéspüspök, — végül a kongregációkat vagy a megyéspüspök, vagy pedig a részéről megerősített alabszabályok szerint képviseleti joggal felruházott előljáró képviseli. (Tóth György: Erd. Jogi Közi. 1916. évf. 19. és köv. számai. — V. ö. Kovács i. m. II. kiad. 275.) A ref. egyházközséget a lelkész, fenntartott régi gyakorlat esetében pedig a lelkész és a főgondnok (1904. évi zsinati I. tc. 143. ós 38. §. és 2968/907. M. E. r. Antalfi és Térfy 276 ill. 114); az egyházmegyét az egyházmegyei gondnok és az esperes v. az egyházmegyei ügyész az egyházmegyei elnökség megbízásából; az egyházkerületet az egyházkerületi főgondnok és a püspök v. az egyházker. ügyésze az egyházker. elnökség megbízásából; végül az egész magyarországi ref. egyházat az egyetemes konvent képviseli. Az ág. ev. egyházban az egyházközséget a lelkész és az egyházközségi felügyelő, — az egyházmegyét az egyházmegyei felügyelő és az esperes, az egyházkerületet az egyházkerületi felügyelő ós a püspök, végül az egész egyházat az egyetömes felügyelő képviseli. (1893. III. 18-án szentesített alkotmány és 146/896. vkm. sz. eln. rendelet.) Az unitárius egyház képviseletére a lelkész v. a gondnok, az egyház körére pedig a lelkészből és a gondnokból álló presbiteri elnökség van jogosítva. (A részleteket 1. Antalfi i. m. 276.) A zsidó hitközséget rendszerint ennek elnöke, a fiókhitközségeket és imaházi egyesületeket pedig a templomgondnok jogosult képviselni. (26.915/1871,, 7768/1877. és 1888. jan. 16-ikán kelt 1911. vkmf eln. sz., rendeletek.) A gör. kath. egyházat és alapítványokat illető kérdésekben kizárólag a püspök hivatott a képviseletre. (6761/1879. Térfy, i. m. 113.) A görögkeleti szerbeknél a zárdákat a zárdafőnök, az egyházközségeket pedig a helyi egyházi bizottmány képviseli. II. A kir. kincstár képviselete. A kir. kincstárt — ideértve a houvédkincstárt is — a 16.719/1870. I. M. sz. rendelet értelmében az abban körülírt jogkörrel a kir. kincstári jogügyek igazgatósága képviseli. A kir. uradalmak pereiben a kir. kincstári ügyészségek járnak el, a kir. kincstár kisebb polgári peres ügyeiben pedig a gazdászati, erdészeti és bányászati uradalmak. (30.360/1879. p. ü. min. r.) A budapesti Nemzeti Színház és a M. kir. Operaház pereiben magánügyvédek járnak el. (Kovács i. m. II. kiad. 271.) A m. kir. postatakarékpénztárt ennek jogügyi osztálya, a m. kir. államvasútakat a Máv. jogügyi osztálya képviseli, amennyiben a kir. kincstári jogügyi igazgatóság nem jár közben; a Máv. gépgyárának jogügyi igazgatósága hivatott eljárni a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár ügyeiben. A közalapítványokat, a Magyar Ne'mzeti Múzeumot és a meg- 36 —