Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

lembe veszi ás ezek felderítése végett hivatalból tudakozódhatik és bizonyításielvételt rendelhet el. Az ily tények és bizonyítékok felöl a feleket a határozathozatal előtt meg kell hallgatni. Azok a szabályok, amelyek a tényállításokra vagy az okiratokra teendő nyilatkozatok elmulasztásának, továbbá a bíróság előtti elismerésnek, vagy beisme­résnek következményeit megállapítják, az ügygondnok nyilatkozataira vagy mulasztásaira nem alkalmazhatók. A tanuknak vagy szakértőknek, valamint az ellenfélnek esküjét a felek el nem engedhetik. A félnek eskü alatti kihallgatása csak más bizonyíték kiegészítéséül rendelhető el. Egyezségi eskünek, valamint a felék által megállapított eskünek (377. §.) a holtaknyilvánítási eljárásban nincs helye. (740. §.) Ha a tárgyalási határnapon a kérelmező nem jelenik meg, vagy a megjelent kérelmező a tárgyalást nem kívánja, a bíróság az eljárást végzéssel megszűntnek mondja ki, kivéve, ha a kérelmet az eljárás megindítására szintén jogosított felek (732. §.) valamelyike magáévá teszi. Az eljárás megszüntetését kimondó végzés hatályát veszti, ha a meg nem jelent kérelmező, illetőleg csatlakozó (739. §.) a végzés kézbe­sítésétől számított 15 napi záros határidő alatt új tárgyalási határnap kitűzését kéri. Az a fél, aki e §. értelmében új tárgyalási határnap kitűzését kérte, további határnap elmulasztása esetén ily kérelemmel már nem élhet, mulasztását azonban igazolással orvosolhatjaj. Ha az ügygondnok a tárgyalási határnapot elmulasztja, a bíróság a tárgyalást új határnap kitűzésével hivatalból elhalasztja. Szükség esetében a bíró­ság a hanyag ügygondnokot elmozdítja és helyette mást nevez ki. A 439. a 440. és a 443. §., a 445. §. első bekezdése, valamint a 446. §. első és harmadik bekezdése nem alkalmazhatók, a 442. §. pedig oly­képen nyer alkalmazást, hogy az új tárgyalási határnapái kitűző ha­tározat ellen nincs felfolyamodásnak helye. A 445. §. 2—7. bekezdése a 740. §-nak megfelelően alkalmazandó. (741. §.) Az eljárás költsége. Az eljárás költségét, ideértve az ügygondnok díját és költségét is, minden esetben a kérelmező viseli. Holtnaknyilvá­nítás esetében a kérelmező a szükséges költség megtérítését az eltűnt hagyatékából követelheti. (742. §.) Az ítélet. A bíróság a holtaknyilvánítás kérdésében ítélettel határoz. A holtaknyilvánító ítéletben azt a' napot, és a lehetőséghez képest a napnak azt az időpontját, amely az eltűnt halála idejének vélelme zendő, tüzetesen meg kell állapítani. (743. §.) A fellebbezési eljárás. A fellebbezési eljárásban : az- 512. §. nem alkalmazható, az 513. §. eseteire megállapított szabályok szerint pedig csak akkor kell a fellebbezést .elintézni, ha azt a pergátló kifo­gások tárgyában hozott ítélet, ellen adták be, vagy ha az ítéletet csak a perköltségek viselésének vagy mennyiségének kérdésében támadták meg. Ezeken az eseteken kívül az ügy a fellebbezési bíróság előtt tár­gyalandó. A 222. §., valamint a 275., a 283. és a 293. és a 293. §-nak az a rendelkezése, mely szerint a bíróság bizonyítékot elkésés okából mellőzhet, a fellebbezési eljárásban nem alkalmazható. A kellően meg­idézett feleknek vagy az ügygondnoknak a fellebbezési tárgyalásról való elmaradása a fellebbezés elintézését nem gátolja. A mulasztó félnek fellebbezési vagy csd'.lakozási kérelmét a fellebbezésből vagy az "elő" készítő iratból a jegyzőkönyvvezető vagy a bíróságnak yalámely tagja — 29 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom