Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)
vagy az ott szerzett sebesülés vagy betegség következtében elhalt egyéneket a hivatalos iratokban a hazáért hősi halált halt megkülönböztető kifejezéssel kell megjelölni. Az eljárás költsége15. §. Az eljárás költségét, ideértve az ügygondnok díját és költségeit is, a kérelmező, illetőleg a csatlakozó (2. §.), ha pedig az árvaszéki ügyész kéri az eljárás megindítását, az köteles előlegezni, akinek érdekében az árvaszéki ügyész a holtnaknyilvánítást kéri. Az utóbbi esetben az érdekelttől az előleget az-árvaszék szedi bei és szolgáltatja át a bíróságnak ;evégből az árvaszék az ügyésznek az eljárás kérelmezésére utasítását attól teheti függővé, hogy az érdekelt az előleg valószínű összegét nála letétbe helyezi. Ha a kérelmező vagy az, akinek érdekében az árvaszéki ügyész az eljárás megindítását kéri, vagyontalan, a szegényjogon perlekedőkre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelőért alkalmazni. Ha a bíróság a kérelem folytán jogerős holtnaknyilvánító határozatot hozott, az, aki az előleget adta, az eltűnt hagyatékából követelheti az eljárás szükséges költségének megtérítését. A bélyegekre és illetékekre nézve a törvénykezési illetékről szóló 1914-.XLIII. tc. 1'. §-a 1. bekezdésének 1. pontja és 13. §-nak 3. bekezdése nyer alkalmazást azzal, hogy a holtnaknyilvánító végzés a holtnaknyilvánító ítélet illetéke alá esik. Jogorvoslat. 16. §. A holtnaknyilvánító s az eljárást egyébként befejező végzés ellen felfolyamodással élhet a kérelmező, az ügygondnok és mindenki, • aki a holtnaknyilvánítás kérésére a 2. §. értelmében való jogosultságát valószínűsíti, még pedig akkor is, ha az eljárásban nem vett részt. Az eljárásban részt nem vett olyan érdekelt, akinek a végzés kézbesítve nem volt, a íelfolyamodást mindaddig előterjesztheti, amíg a felfolyamodási határidő a 11, §-ban felsorolt valamennyi érdekelttel szemben le nem jár. A felfolyamodás felől a Kúria határoz. Hogy mennyiben van az eljárás folyamán hozott végzések ellen külön felfolyamodásnak helye, arra nézve az általános szabályok irányadók. 17. §. A holtnaknyilvánító végzés hatályonkívül helyezését vagy kiigazítását lehet kérni az elsöfokon eljárt bíróságnál, ha a holtnaknyilvánított még él, vagy a végzésben megállapított időpontnál előbb vagy később halt meg, avagy utoljára oly időben adott életjelt magáról, hogy tekintettel erre, holtnaknyilvánításának még nem lehet helye, vagy halálának időpontjául a végzésben megjelölttől eltérő időt kell megállapítani. Ha a holtnaknyilvánított még él, ezen az alapon maga is kérheti a holtnaknyilvánító végzés hatályonkívül helyezését. Ezenfelül kérelmezésre jogosult mindenki, aki a holtnaknyilvánító eljárás megindítását kérheti (2. §.), valamint a m. kir. belügyminisztérium III. osztálya is. Ha a holtnaknyilvánított kéri a holtnaknyilvánító végzés hatályon kívül helyezését s a holtnaknyilvánítottnak életbenléte és a kérelmező* — 23 —