Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

3. ha hajótörést szenvedett vagy más életveszélyben forgott, azóta híre veszett és annak az évnek végétől, amelyben a hajótörés, vagy az életveszélyt okozó esemény történt, három év telt el, Hajótörés mellett szól a vélelem, ha a hajó rendeltetése helyére nem érkezett meg, vagy határozott úti cél hiányában kiindulása helyére nem tért vissza és elindulásától, vagy ha róla utóbb hír érkezett, annak az évnek végétől kezdve, amelyben a kapott hírek szerint még megvolt, egy éve nyoma veszett. A vélelmezett hajótörés időpontja e határidő vége. 40. §. A holtnaknyilvánítottról az a vélelem, hogy meghalt abban az időben, amelyet a holtnaknyilvánító ítélet halála idejéül megállapít. Ha a halál ideje csupán nap szerint van megállapítva, e nap vége a halál időpontja. 41- §. A holtnaknyilvánitott halálának idejéül, hacsak az eljárás adataiból más nem derül ki, a 39. §. /. pontjának eseteiben azt az időt kell megállapítani, amikor a holtnaknyilvánítás megengedetté vált; a 2. pont esetében a békekötés idejét, békekötés hiányában annak az évnek végét, amely évben a háború bevégződött; a 3. pont esetében a hajótörés vagy az életveszély idejét. 42. §. A holtnaknyilvánítás előtt az eltűntnek életben léte mellett szól a vélelem addig az időig, amelyet az előbbi §• szerint más adatok hiányában a holtnaknyilvánító ítéletben a vélelmezett halál idejéül kell megállapítani. Ha ezt az időt csupán nap szerint lehet megállapítani, az eltűntről az a vélelem, hogy e nap végéig élt. Háborús holtnaknyilvánítási rendeleteink. A magyar igazságügyminiszternek 28.000—1919. I. M. számú és ezt kiegészítő rendeletei a háborúban eltűntek holtnaknyilvánításáról. A holtnaknyilvánítás előfeltételei és hatálya. A 28.000—1919. I. M. sz. r. 1. §-a. A bíróság kérelemre a jelen rendeletnek megfelelő eljárás útján holtnak nyilvánítja a világháborúval kapcsolatos események következtében eltűnt (háborúban eltűnt) egyéneket, ha az 1914. évi július hó 24. napja után, de még az 1917. évi január hó 1. napja előtt tűntek el és azóta nincs semmi hír életben létükről. Háborúban eltűntek alatt nemcsak azokat az eltűnt egyéneket kell érteni, akik a világháborúban mint a fegyveres erő tagjai vettek részt, hanem különösen azokat is, akik hivatali vagy szolgálati viszonynál fogva, vagy önkéntes segélynyújtás céljából vagy egyéb okokból a hadrakelt seregnél tartózkodtak vagy azt követték, vagy akik az ellenség hatalmába kerültek, vagy eltűnésük előtt utoljára oly helyen tartózkodtak, ahol akkor valamely különös hadiesemény (ütközet, lövetés, robbantás, bombavetés, hajóelsülyesztés, stb.) történt, vagy pedig — 18 —