Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)

házasságkötés helyén más anyagi jog van érvényben, mint az állandó lakás helyén. A magyar anyagi jog szerint a szülő ellenkező kikötés hiányában hozományt adni nem köteles. (413. E. H. í. 4006/1917.) 2. Optk. hatálya alatt kötött házasságnál a magyar jog alkalmazása. Jogszabály ugyan, hogy a házastársak vagyonjogi viszonyai, ellenkező megállapodás hiányában, a házasság kötése idejében íennállott törvény szerint bírálandók meg, mindazonáltal ha a házasság az osztrák polgári törvénykönyv hatályának fennállása idején köttetett, a házasfelek által a magyar törvénynek 1861. jul. 23-án történt visszaállítása után szerzett vagyonra az állandó birói joggyakorlat szerint nem az osztrák polgári tjörvényköny, hanem a magyar törvények alkalmazandók. (8. E. H. 2803/1912.) 3. Férj házasságkötéskori állampolgársága szerint döntendő el a nő közszerzeményi igénye. (Rp. VII. 4646/1915. MD. X. 50.) b) Kötelmi jog. A teljesítés helyének joga irányadó, ellenkező megállapodás hiányában a kötelmi viszonyból eredő kötelezettségek terjedelme és tartalma tekintetében (IV. 3264/1921. — Elvi élű.) c) Öröklés! jog. Az öröklésre az örökhagyó utolsó renáes lakóhelyének joga alkalmazandó. Ilyen az a község, amelyben az örökhagyó halálát megelőzőleg annyi ideig tartózkodott, amennyi a községi illetőség megszerzéséhez szükséges. (I. 5897/917. MD. XII. 69. V. ö. 1886:XXII. tc. 10. §.) d) Jászkun jog speciális természete. A Jászkun statútumban lefektetet jogszabályok ez idő szerint nem a Jászkun nemzetségből származók személyéhez fűződő kiváltságos jogot, hanem az egész Jászkun kerületre kiható területi jogot foglalnak magukban. (405. EH. I. 2683/1916.) C) Szuverén jogalkalmazás az államterület megcsonkulásával. /. Az elszakítás előtti szerzőáés hatálya. Idegen uralom alá jutott ^ ingatlanokra vonatkozólag már megkötött jogügyletek érvényessége nem a fekvés helye szerinti (új!) jog, hanem a magyar jogszabályok értelmében döntendő el (V. 3585/1922. MT. IV. 1.) 2. Elszakított területre jutott bíróság kizárólagos illetékességének megszűnése. Magyarországi lakos ellen folyamatba tett vagyonjogi per magyar bíróság joghatósága alá tartozik, ha csak azt Magyarországon érvényes külön jogszabály a magyar bíróság joghatósága alól el nem vonja, vagy valamely külföldi bíróság jogkörébe, vagy más hatósági eljárásra nem utalja. Ilyen külön jogszabálynak azonban a Pp.-nak az illetékességet tárgyazó valamely szabálya egymagában akkor sem tekinthető, ha annak értelmében az ügyben való eljárásra akár kizárólagosan is olyan bíróság volna illetékes, amely az államterületnek a békeszerződés folytán bekövetkezett megváltozása miatt ma már a magyar bírósági szervezeten kivül esik. (Pksz. 5062/1926. Elvi étü.) AGGV/í