Vadász Lajos (szerk.): Magánjogi törvénykönyvünk és élő tételes jogunk, 1. kötet. Személyi-, családi- és dologi jog (Budapest, 1929)
Bevezető szabályok 1. §. Joga és kötelezettsége annak lehet, akit a törvény jogképesnek — személynek — nyilvánít. Hogy mennyiben vannak egyes személyek jogok szerzésében — szerzőképességükben — korlátozva, a törvény külön határozza meg. 2. §. A jogok gyakorlásában s a kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműségnek és a tisztességnek megfelelően kell eljárni. A törvény nem nyújt oltalmat a joggal váló visszaélésnek. 3. §. Amennyiben a törvény valamely cselekmény jogi hatását a cselekvő személy jóhiszeműségétől teszi függővé, a jóhiszeműséget vélelmezni kell. 4. §. Ahol a törvény a bíróság belátására, az eset körülményeinek vagy fontos oknak méltatására utal, a bíróság méltányosság szerint határoz. 5. §. A törvény magyarázatában és alkalmazásában nemcsak a szöveg szószerinti értelmét, hanem a törvénynek a rendelkezés alapgondolatában és céljában megnyilvánult szándékát, valamint a rendelkezéseknek egymással összefüggő kapcsolatát is figyelembe kell venni. 6. §• Oly jogi kérdésben, amelyet törvény nem rendez, a bíróság a hazai jog szellemének, a jog általános elveinek és a tudomány megállapításainak figyelembevételével határoz. 7. §. Törvény alatt e törvénykönyvben a törvényerejű szokást és egyéb jogszabályt is érteni kell, hacsak a rendelkezésből más nem következik. A magyar magánjog forrásai. 1. a törvény; 2. a rendelet; 3. a kir. kiváltságlevél; 4. a helyhatósági szabályrendelet (törvényhatóság, rendezett tanácsú város és község szabályrendelete), ideértve a jászkun statútumot is; 5. a bírói gyakorlat; 6. az országbírói értekezlet; 7. Verbőczy István Hármaskönyve; 8. a szokásjog; 9. az Optk-nek a telekkönyvezett dologi jog szerzését és elidegenítését szabályozó rendelkezései és 10. a nemzetközi magánjog szabályai. Az idevonatkozó részleteket I. Staud i. m. 4—7., Kolosváry i. m. 1—21. és Szerző i. m. 4—60. lapjain. A törvény életbelépése. Amennyiben az időpont, melyben valamely törvény hatálya kezdődik, magában a törvényben megállapítva, vagy az